Az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozójukon három héten belül immár másodszor tanácskoznak a migrációs válságról. Az egyeztetés fő témája minden bizonnyal a migrációs válság közös uniós kezelésének kérdése lesz. Az uniós tagállamok a szeptember 23-i rendkívüli csúcstalálkozón úgy döntöttek, hogy a migrációs válság kezelésére jelentős forrásokat fordítanak. Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker azonban arra emlékeztetett, hogy az ígéretet máig nem követte elegendő tett. Mintegy 2,5 milliárd eurót kellene még a tagállamoknak áldozniuk a helyzet kezelésére
Ugyancsak a tanácskozás témája lesz a szorosabb együttműködés Törökországgal. Az intenzívebb kooperációtól az EU a bevándorlási hullám enyhülését reméli. Az uniós tagállamok várhatóan megvitatják az eszkalálódó szíriai konfliktust is, így azt, hogy a jövőben milyen szerepe lehet még Bassár el-Aszad szíriai elnöknek. Fontos téma lehet a brit EU-tagság sorsáról tervezett népszavazás, bár részleteket még nem tudni a tervezett referendumról, így annak lehetséges időpontját sem.
Orbán: a görög határ lezárását szeretnénk elérni
Az ülés Orbán Viktor miniszterelnök az újságíróknak azt mondta: Magyarország teljesen felkészült arra, hogy a schengeni megállapodásnak megfelelően csak ellenőrzötten, szigorú előírások szerint lehessen belépni az országba a magyar-horvát határszakaszon. Ezt az állapotot Magyarország ha kell, egy órán belül meg tudja valósítani. Viszont ez csak “a második legjobb megoldás”, a legelőnyösebb a görög határ lezárása lenne, ezt szeretnénk most elérni – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki hozzátette: biztosat péntek reggel lehet mondani a horvát határ lezárásáról, egyelőre meg kell várni a V4-es országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) és az Európai Tanács egyeztetését.
Törökország lehet a kulcs?
A találkozó helyszínén szivárogtatták ki azt a megállapodás-tervezetet, amely szerint jelentős anyagi támogatással, vízumkönnyítéssel és más engedményekkel járulhat hozzá az Európai Unió Törökország terheinek enyhítéséhez a menekültválság kezelésében. A megállapodásról az Európai Bizottság képviselői tárgyaltak Ankarában az elmúlt napokban, és annak részletei a helyszíni értesülések szerint fontos helyet kaptak az uniós vezetők tárgyalásain is, amelyek középpontjában a nemzetközi migránsválság állt.
Az elképzelés szerint az unió 3 milliárd eurónyi támogatást nyújthat Ankarának különböző jogcímeken, és ezzel hozzájárulna ahhoz, hogy Törökországból kevesebb szíriai menekült induljon az EU-tagállamokba. Tartalmazza az ajánlat a Törökországgal folyó csatlakozási tárgyalások gyorsítását egyes témakörökben, illetve a törökök vízummentes beutazásának előrehozását akár már a jövő év végére. Mindezekért cserében Ankara vállalná egyebek között az uniós országokban elutasított kérelmű migránsok visszafogadását, és fokozná az embercsempészet elleni fellépést. Uniós források szerint Törökország hajlik a terv elfogadására, de egyes EU-tagállamok még vonakodnak jóváhagyni a tervezet néhány elemét.
Francois Hollande francia elnök a értekezlet előtt utalt arra, hogy a gyors vízumliberalizációnak az unió számára kockázatai is vannak. Például olyan személyek számára is megkönnyítheti az unióba jutást, akiknek a személyazonosságát nehéz megállapítani. Méltatta a tervet Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, aki részt vett a csütörtöki találkozó elején. Úgy vélte, az több kulcskérdésben is megfelelő szintű együttműködést tenne lehetővé Ankarával, mint az embercsempészek elleni küzdelem, egyes uniós tranzitországok (mindenekelőtt Görögország és Bulgária) terheinek enyhítése, illetve a szíriai menekültek továbbindulásának megakadályozása. Ő is hangoztatta viszont, hogy Törökországnak is teljesítenie kell vállalásait.
Bankunió? Még nem!
A csúcs egy másik témájával kapcsolatban diplomaták azt mondták, az uniós vezetők elálltak attól a tervüktől, hogy gyorsabban valósítsák meg a bankuniót egy közös uniós betétbiztosítási rendszer révén. Németország ugyanis ellenezte a tervet és elérte, hogy a zárónyilatkozatból is töröljék az erre utaló részt. Berlin kifogásolja, hogy azt a pénzt, amely a németek betéteinek biztosítására szolgál, más betétesek megsegítésére használhatnák. Így az egyeztetések az uniós betétbiztosítási rendszer tervéről – amely arra szolgálna, hogy növelje a bankok iránti bizalmat – elakadtak.
Bár a zárónyilatkozat tervezetében nem szerepelt konkrétan az uniós betétbiztosítási rendszer, csak hangsúlyozták volna a bankunió megvalósításának fontosságát, Németországnak már ez is túl sok volt, és eltávolíttatta a vonatkozó részt a dokumentum végleges változatából.
Az uniós csúcstalálkozót egyébként csütörtök délután tüntetők próbálták megzavarni Brüsszelben. A mintegy 600 résztvevő olyan témában szervezett demonstrációt, amely nem volt napirenden a vezetők összejövetelén: a tervezett EU-amerikai szabadkereskedelmi szerződés ellen tiltakoztak. A belga rendőrségnek is közbe kellett avatkoznia, több mint száz embert előállítottak.
