A menekültügy finanszírozásáról és számos szabály átalakításáról szóló csomagot több hétig tartó előkészítő munka után fogadták el a legfelső szinten, a tartományi vezetők és a kormány tanácskozásán, amely a vártnál később, csütörtökön késő este ért véget a berlini kancellári hivatalban.
Menedékkérőnként 6780 euró
A megállapodás szerint a szövetségi kormány egy rugalmas, a menedékkérők mindenkori száma alapján formálódó rendszer révén vesz részt az érkezők tartományi hatáskörbe tartozó ellátásának finanszírozásában. A tartományoknak menedékkérőnként havonta 670 eurót fizetnek a szövetségi költségvetésből a regisztrációtól egészen a menekültügyi eljárás lezárásáig.
A “lélegző” rendszerre épülő megoldással a szövetségi kormány átveszi a tartományoktól az abból adódó pénzügyi kockázatot, hogy nem tudni előre, mennyi menedékkérőt kell ellátni, és mennyi ideig tart a menedékjogi kérelem elbírálása – emelte ki Angela Merkel kancellár az úgynevezett menekültügyi csúcstalálkozó után tartott sajtótájékoztatón.
A kormány további 500 millióval támogatja szociális lakások építését, 350 millió euróval pedig a felnőtt kísérő nélkül érkező, kiskorú menedékkérők – nem a menekültügyi, hanem a gyermekvédelmi jogszabályok alapján meghatározott – ellátását.
A nyugatbalkániakat kitoloncolják
A kancellár a csomag további elemei közül kiemelte, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentik a menedékkérőknek járó készpénzes juttatás arányát, és növelik a természetbeni juttatások arányát. Továbbá a biztonságos származási országok közé sorolják Koszovót, Albániát és Montenegrót. A másik három EU-n kívüli nyugat-balkáni országot (Szerbia, Macedónia, Bosznia-Hercegovina) már tavaly a biztonságos országok közé sorolták.
Ettől a két intézkedéstől azt remélik, hogy csökken a menedékkérők jelentős részét – a legutóbbi becslések szerint 40 százalékát – kitevő nyugat-balkáni kérelmezők száma, mert a német menekültügyi ellátórendszer kevésbé lesz alkalmas készpénz felhalmozására a többnyire nem elnyomás, üldöztetés, hanem a szegénység, kilátástalanság elől menekülő nyugatbalkániak számára, a “biztonságos ország” státus révén pedig felgyorsul a kérelmek elbírálása, ami az esetek csaknem 100 százalékában a kérelem elutasítását és a kérelmező kiutasítását jelenti – írj az MTI.