Luxemburg a világ második és Európa leggazdagabb országa, mégis iszonyatosan rettegnek a menekültválságtól. Erre magyarázat lehet, hogy akkor nagyon gazdagok ők, ha a vagyont fejenként számoljuk. A nagyhercegségben ugyanis csak félmillióan laknak.
Az ország azt vállalta, hogy az Európába érkező menekülttömegből 400 embert helyez el a következő pár évben. Ez elhanyagolható, mert naponta ennek a sokszorosa érkezik a kontinensre. Mégis, ha egy főre levetítve nézzük, ez az egyik legnagyobb arány Európában.
Befogadó nemzet
Luxemburg helyzete nagyon jól mutatja, hogy Európa kifejezetten gazdag országai mennyire rettegnek az amúgy kezelhető mennyiségű bevándorlótól. A kontinensen nagyrészt három országba mennek menekültek. Németországban, ha idén egymillió menekültet fogadnak be, nyolcvan németre jut majd egy menekült. Ha Luxemburgban tartják ugyanezt az arányt, 1250 luxemburgira jut majd egyetlen befogadott. Nem tűnik megerőltetőnek.
Ráadásul a nagyhercegség kultúrájának sem kellene nagyon harcolni a befogadással. 2010-ben a lakosság majdnem fele külföldi volt, de a nem külföldiek is három nyelv között oszlanak meg. A legtöbben a luxemburgit vallották anyanyelvüknek, de sok a francia és a német is.
Sátrak helyett
Egyelőre nem sok menekült indult el egyenesen Luxemburgba, de ha súlyosabb lesz a helyzet, még ez is megváltozhat. Annyira nincsenek most sokan, hogy eddig központokat és sátrakat sem kellett felhúzniuk, mert mindenkit el tudtak helyezni lakásokban. Sőt, a sátrak helyett már most nekiálltak konténerházakat építeni, hogy legyen hol elhelyezni a menekülteket.
A legnagyobb probléma pont ez. Luxemburg kis ország, attól félnek, hogy már nem tudják hol elszállásolni a menekülteket. Pont ezért várják annyira, hogy az unió októberben kiálljon a biztonságos országok listájával, mert akkor legalább a balkániakat haza tudják küldeni, hogy felszabadítsák a helyet a szíreknek és afgánoknak.
Befogadni egy menekültet
Addig is megpróbálják a menekülteket önkéntes befogadó családoknál elhelyezni. Abban bíznak nagyon, hogy ezzel sikerült kifogni a szelet a nacionalisták vitorlájából. Luxembrurgban egyelőre nem erősek a bevándorlóellenes protestpártok, de a későbbiekben ez változhat.
Főleg, hogy a nagyhercegség körülbelül úgy reagál az idegenekre, mint egy kis magyar falu tenné. Amint megjelenik két menekült egy ezerötszáz fős településen, mindenki elkezd azon aggódni, hogy már nem beszélhetik szabadon a saját anyanyelvüket, mert van, aki nem érti.
Kisebbségben a saját hazámban
De az az igazság, hogy a luxemburgiak már rég kisebbségben vannak a saját hazájukban. Csak portugál bevándorlóból nyolcvanezer van itt, ők a hatvanas években kezdtek el jönni, hogy a bányányban dolgozzanak. Ráadásul naponta a lakosság egynegyede, 160 ezer ember ingázik ide dolgozni a szomszédos Franciaországból, Belgiumból és Németországból.
Természetesen itt is a bevándorlók a legbevándorlásellenesebbek. A portguálok jó része azt gondolja, hogy amíg ők dolgozni jöttek ide, a most érkezők már nem akarnak dolgozni, csak a segélyért jönnek. Pedig segély nincs sok. A legtöbb alapvető dolgot ugyan megkapják jegyre, de segélyként csak avi 25 euró költőpénz jár. Ez különösen akkor nem sok pénz, ha figyelembe vesszük, hogy Luxemburg nagyon drága. A nagyhercegség a gazdagoknak való, nem a szegényeknek.
