A horvát rendőrség bejelentette csütörtök este, hogy határozatlan időre lezárt minden közutat, amely a Szerbiával közös hét határátkelőhelyhez vezet. Szlovénia pedig csütörtök estétől péntek reggelig nem enged be az országba egyetlen olyan személyszállító vonatot sem, amely Zágrábból érkezik a dobovai határállomásra.
A Szerbiával közös horvát határ szóban forgó hét átkelőhelye között van Tovarnik, ahol az utóbbi két napban a legtöbb migráns lépett be Horvátországba Szerbiából. Szerda reggel óta már 11 ezer migráns érkezett Horvátországba – tette hozzá a horvát rendőrség.
Ranko Ostojic horvát belügyminiszter nem sokkal korábban határzárat helyezett kilátásba arra az esetre, ha továbbra is annyi menekült- 8000 – érkezik Horvátországba, mint csütörtökön. Megerősítette, hogy a szomszédos Szlovénia lezárta határait, és nem létezik olyan tranzitfolyosó, amelyen a migránsok Horvátországon keresztül eljuthatnának Nyugat-Európába.
A szlovéniai Dobovánál a rendőrség megsokszorozott gyalogos járőrökkel és helikopterekkel ellenőrzi a Horvátországgal közös zöldhatárt. A Reuters hírügynökség egy tévés forgatócsoportjának tagjai látták a dobovai vasútállomáson, amint néhány ember az ablakokon át megpróbálta elhagyni azt a Zágrábból érkező és Zürichbe tartó vonatot, amelyen mintegy 150, úti okmány nélküli migráns volt, és amelyet a szlovén hatóságok megállítottak. Rendőrök megakadályozták a menekülteket a szerelvény elhagyásában.
A szlovén határrendészet szóvivője közölte, hogy a Horvátországból érkező menekülteket a lehető legrövidebb időn belül visszaküldik. Napközben 24 menekült az obrezjei határátkelőnél, az A2-es autópályán gyalog akart bejutni Szlovéniába, de őket is visszaküldték.
Ez a mintegy 150 fős volt az eddigi legnagyobb menekültcsoport, amely Szlovéniába érkezett az Európát sújtó migrációs válság kezdete óta. Csütörtök napközbeni horvát és szlovén médiajelentések szerint összesen 500-600 migráns tart Szlovénia felé, többségük éjszaka érhet a határra.
A szlovén hatóságok közölték, hogy nem fogják hagyni a migránsok ellenőrizetlen ki-beáramlását, és biztosítani fogják belépésük megfelelő felügyeletét. A migránsok érkezésére készülve a határ mentén – amely egyúttal a schengeni övezet külső határa is – már kijelölték a tervezett regisztrációs pontokat és fogadóállomásokat.
Mirko Cerar kormányfő azt mondta, hogy országa biztosítani fogja a schengeni határt Horvátország felé. A szlovén határőrség vezetője, Peter Skrebl szerint Szlovéniában nem fognak ezrek gyalogolni az autópályán. A rendőrség közlése szerint a határt illegálisan átlépőket visszatoloncolják Horvátországba, hacsak nem nyújtanak be menedékkérelmet Szlovénia területén.
A menedékkérők az után indultak meg Szerbiából az általuk eddig elkerült Horvátország felé, hogy a magyar hatóságok a magyar-szerb határon – amelyen keresztül az elmúlt hónapokban több mint 160 ezer határsértő lépett magyar területre – kedden nulla órakor jogi határzárat léptettek életbe.
Az Európai Uniónak egyértelmű álláspontot kellene kialakítania a migrációs válsággal kapcsolatban, és politikai akarat kell a krízis megoldásához – mondta csütörtökön újságírók előtt Aleksandar Vulin szerb munka-, foglalkoztatás- veterán- és szociálisügyi miniszter. Szerinte annak nincs értelme, hogy Görögország átjáróház az úti okmányok nélkül utazók számára, Magyarország pedig “nem enged be senkit, még a dokumentummal érkezőket sem”.
Vulin elmondta, hogy a jövő héten Brüsszelben találkozni fog az Európai Bizottság tisztségviselőivel, és tárgyalni fognak azokról a problémákról, amelyek Szerbiát érik a menekültválságban, valamint a problémákkal felmerülő költségekről.
“Felkészülünk arra, hogy Bulgária felől is érkezik egy nagyobb migránstömeg. Szerbia azonban nem épít állandó elhelyezési központot a migránsok számára. Szerbia nem egy gyűjtőközpont vagy egy koncentrációs tábor, és senkit nem kényszerít maradásra. Viszont a területén mindenkinek megad mindent, amit kötelessége megadni, mert ezt teszi egy emberséges társadalom, mint amilyen a mienk” – mondta a miniszter.
Norvégia 7,3 millió eurót adományoz Szerbiának és Macedóniának a menekültválságból fakadó gondjaik enyhítésére – jelentette be csütörtökön Berge Brende norvég külügyminiszter. Az összeg felét Szerbia kapja a menekültfogadási rendszer javítására még a tél előtt, a másik felét pedig mindkét ország kapja rendkívüli helyzetek kezelésére. Brende dicsérte a szerb kormányt, a civilszervezeteket és a magánszemélyeket, amiért az ország nehéz gazdasági helyzete ellenére nagylelkűen segítenek a rengeteg oda érkező menekültnek.
