Hivatalának internetes oldalán közzétett nyilatkozata szerint az iráni vezető úgy véli, az Egyesült Államok arra számított, hogy a július 14-én Bécsben megkötött átfogó megállapodással szabad út nyílik az amerikai politikai, gazdasági és kulturális befolyás előtt Iránban. “Eddig is megakadályoztuk ezt, és a jövőben is így fogunk tenni” – hangsúlyozta. Az ajatolláh emellett megjegyezte, hogy a megállapodást még az iráni nemzetbiztonsági tanácsnak és az amerikai kongresszusnak is jóvá kell hagynia, és még egyáltalán nem biztos, hogy ez meg is fog történni.
A legtöbb elemző nem lát sok esélyt arra, hogy a legfelsőbb iráni vezető elutasítsa a megállapodást, bár egyelőre nem foglalt állást mellette sem. A nukleáris megállapodás pénzügyileg kedvezne Iránnak, hiszen a perzsa államban több év gazdasági elszigeteltség után megnyílna a lehetőség a nemzetközi befektetésekre. Az ajatolláh azonban továbbra sem bízik az Egyesült Államokban, amelyre még mindig a “Nagy Sátán”-ként utal.
Az amerikai törvényhozásnak szeptember 17-ig kell eldöntenie, hogy elfogadja vagy elveti az egyezményt. Barack Obama amerikai elnök korábban közölte, hogy ha kell, elnöki vétójogát felhasználva viszi végig a sokak által történelmi megállapodásnak nevezett nukleáris alkut. Jelenleg a kongresszus mindkét házában többségben vannak a megállapodással szemben rendkívül elutasító republikánusok.
A Teherán és a hatok (Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország) által megkötött átfogó megállapodás célja annak szavatolása, hogy az iráni nukleáris programot nem használják katonai célokra. E kötelezettségért cserében a nemzetközi közösség legkorábban 2016-tól fokozatosan feloldja az Irán ellen hozott gazdasági és pénzügyi szankciókat.
