Az Európai Unió külső határainak ellenőrzését koordináló Frontex statisztikái szerint az év eleje óta mintegy 150-200 ezer illegális bevándorló érkezett az EU-ba. Ezen a térképen lehet megnézni a számokat, ha valakinek van kedve.
Kisebb részük – például az a mintegy húszezer koszovói, aki a magyar határon lépett be az EU területére – kimondottan azért indult útnak, mert Nyugat-Európában még minimálbérből is tízszer jobban él, mint odahaza.
Túlnyomó részük ugyanakkor Szíriából, Afganisztánból, Pakisztánból, Eritreából, illetve más nem biztonságos afrikai és közel-keleti országból jött, vagyis nagy valószínűséggel menekült. Tehát elsősorban nem azért indult útnak, mert jobb fizetésre vágyik, hanem mert olyan országban akar élni, ahol kisebb a valószínűsége, hogy meggyilkolják, lebombázzák, kivégzik, éhen hal, megnyomorítják, bebörtönzik, stb.
Erre sokan reflexszerűen rávágják, hogy ez nem Európa – de különösen nem Magyarország – problémája, fogadják be őket a szomszédos országok. Nos, az a helyzet, hogy már megtették. Az ENSZ menekültügyi szervezete (UNHCR) szerint a világ menekültjeinek 86 százaléka nem Európát, hanem a fejlődő világ országait árasztotta el.
Törökországot leszámítva a legnagyobb számban olyan országokban vannak menekültek, amelyek Magyarországnál is jóval szegényebbek. Ha ezekben az országokban egy európai a menekültáradatra panaszkodna, minimum, hogy kinevetnék.
TÖRÖKORSZÁG – 1.805.255 menekült
GDP: a magyar hatszorosa
Törökország déli határa a szíriai polgárháború kirobbanása óta lényegében egy óriási menekülttáborrá változott. Több mint másfélmillió szíriai költözött át a szomszédos országba, és az év végére az UNHCR szerint a számuk megközelítheti a kétmilliót. A menekültek mintegy 30 százaléka lakik a sátortáborokban, ahol a világ többi hasonló telepéhez képest viszonylag elfogadható körülmények között élnek. Naponta háromszor kapnak ételt, van egészségügyi ellátás és a gyerekek oktatása is biztosított, igaz sok szíriai panaszkodik az embert próbáló tábori körülményekre. A menekültek jogi helyzete nem tisztázott, hivatalosan csak „vendégek” Törökországban, így gyakorlatilag bármikor indoklás nélkül visszatoloncolhatják őket Szíriába. Orbán Viktor illiberális példaképe, Recep Tayyip Erdogan elnök néhány hónapja kijelentette, hogy a török állam már rengeteget – több mint 5,6 milliárd dollárt –költött a menekültekre, ezért itt az ideje, hogy a szíriai menekültválságból Európa is kivegye a részét.
LIBANON – 1.172.753 menekült
GDP: a magyar egyharmada
Libanont érintette a legsúlyosabban a szíriai menekültválság. Ide is több mint egymillió szír menekült érkezett, miközben az ország lakossága tizenhétszer kisebb, mint Törökországé. 2011 óta százszorosára nőtt a menekültpopuláció, minden negyedik ember menekült az országban. A lakosságarányosan elképesztően magas migránspopuláció óriási nyomást jelent Libanon gazdaságára és infrastruktúrájára. A mintegy négyszázezer iskoláskorú menekült gyermekből például csak százezernek volt hely a libanoni iskolákban. Vagyis háromszázezer szír gyerek nő fel Libanonban anélkül, hogy megtanulna írni, olvasni vagy számolni.
Fotók: Europress
JORDÁNIA – 629.128 menekült
GDP: a magyar negyede
Jordániát is elárasztották a polgárháború és az Iszlám Állam elől menekülő szírek. Lakosságarányosan Libanon után itt a legsúlyosabb a menekülthelyzet a Közel-Keleten: tíz helybelire jut egy menekült. Itt található a térség legnagyobb menekülttábora is, a Za’atari sátorváros több mint nyolcvanezer embernek ad otthont. A migránsok többsége ugyanakkor a városokban és azok környékén tengődik, a szegénységi küszöb alatt. Havonta kevesebb, mint 25 ezer forintnak megfelelő dinárból tartják el magukat. A jordániai kormány, illetve a lakosság egyre kevésbé toleráns a szíriaiakkal szemben. A menekülthullám egyszerűen túl nagy teher a gazdaságnak és biztonsági kockázatot is jelent, ezért már jelentősen megszűrik, kit engednek át a határon.
PAKISZTÁN – 1.474.250 menekült
GDP: a magyar másfélszerese
Pakisztánban az UNHCR becslése szerint majdnem másfélmillió afgán menekült tartózkodik. Nem hivatalosan kétszer ennyi. Ez az egyik leghosszabb ideje húzódó menekültválság a világon. Bár az ENSZ menekültügyi főbiztosa korábban méltatta a pakisztáni emberek befogadó készségét és jóindulatát az afgán menekültekkel szemben, az utóbbi időben ez a kép megváltozott. Az év eleje óta mintegy 140 ezer afgán menekült vissza hazájába Pakisztánból. Azt mondják, a pakisztáni hatóságok rendszeres zaklatásai miatt döntöttek így, amelyek a tavaly decemberi peshawari tálib mészárlás után kezdődtek, amiért a kormány az afgán menekülteket kiáltotta ki bűnbaknak. Közben az országban van egy belső menekültválság is: a tálib törzsekkel folytatott harcok miatt Pakisztán északnyugati részén 1,8 millió ember volt kénytelen elhagyni az otthonát.
ETIÓPIA – 729.460 menekült
GDP: a magyar harmada
Tavaly nyár óta Etiópia a csúcstartó Afrikában a menekültek számát illetően. Több mint hétszázezer dél-szudáni, szomáliai, illetve eritreai kapott menekültstátuszt az országban, akik a háború és az éhínség miatt hagyták el hazájukat. Dél-Szudánból a 2013-ban kitört harcok elől főleg nők, gyermekek és idős emberek menekültek el. A határokat annak ellenére sem zárták le, hogy Etiópia – amely egyébként a világ egyik legszegényebb országa –legelmaradottabb régióját árasztották el a migránsok. Az ENSZ menekültügyi szervezetének helyi képviselője méltatta az etióp népet, amiért nagylelkűen befogadták a szomszédos országból érkező embertársaikat.
KENYA – 650.610 menekült
GDP: a magyar kevesebb, mint fele
Kenya több mint két évtizede ad menedéket a szomszédos bukott államból, Szomáliából elmenekült embertömegeknek. Itt található a világ legnagyobb menekülttábora: a dadaabi sátorvárosban 350 ezer szomáliai él, 80 százalékban nők és gyermekek. Ez lényegében Kenya negyedik legnagyobb települése. Dél-Szudánból is egyre többen érkeznek az országba, akiknek a kenyai kormány nemzetközi segítséggel egy újabb központot építene. Korábban Kenya is sok dicséretet kapott az ENSZ menekültügyi szervezetétől, amiért nyitott kapuk politikát folytatott a szomáliai menekültekkel szemben, egészen áprilisig, amikor a dadaabi menekülttáborhoz legközelebb fekvő város, Garissa egyetemén 148 diákot mészárolt le az Al-Shabab nevű szomáliai terrorszervezet. A merénylet után Nairobi a tábor bezárásával fenyegetőzött, mondván, hogy a szélsőségesek onnan toborozzák a tagjaikat.
