Katonai parádéval emlékezik Horvátország augusztus 4-5-én a győzelem és a hálaadás napján a Vihar hadművelet 20. évfordulójára. A hadműveletet Zágráb az általa honvédőnek tartott háború legnagyobb sikerének tartja, miután sikerült visszafoglalnia területének közel 20 százalékát. Az évfordulóra – az elmúlt húsz évben először – augusztus 4-én Zágrábban katonai felvonulással, augusztus 5-én Kninben pedig nagyszabású ünnepséggel emlékeznek.
A horvát hadsereg 1995. augusztus 4-én indította meg a Vihar fedőnevű hadműveletet, ami idején négy nap alatt ellenőrzése alá vonta a horvátországi szakadár szerb területek nagy részét, amiket 1990 folyamán – Horvátország függetlenségének kikiáltása után – a többségében szerb nemzetiségű lakosság a nemzetközileg soha el nem ismert Krajinai Szerb Köztársasággá nyilvánított, és Knint tette meg fővárosává.
A hadműveletben több mint 200 ezer horvát katona vett részt és 84 óra alatt ellenőrzése alá vont 10 400 négyzetkilométernyi, a szerbek által korábban elfoglalt területet, vagyis Horvátország összterületének 18,4 százalékát. A horvát haderők egyszerre 30 irányból, 700 kilométer hosszú csatatéren indítottak támadást a knini területek visszafoglalására. Augusztus 5-én délben pedig már kitűzték a horvát zászlót a knini várra, amivel jelezték győzelmüket.
Közel 2000 halott
Az akcióban saját adataik szerint a horvátok 174, a szerbek 742 katonát vesztettek, a polgári áldozatok számát ezernél többre teszik. Mintegy 200-250 ezren hagyták el otthonaikat. A hadművelet után a Duna menti elfoglalt területeket (Kelet-Szlavónia, Baranya és Nyugat-Szerémség) is egyesítették Horvátországgal. Ezeket már békés úton, az ENSZ felügyelete mellett, a folyamat pedig 1998. január 15-ig tartott.
Az AP riportja egy évvel a Vihar után
Horvátországban ma is az a vélemény, hogy a hadsereg honvédő háborút vívott, csak védekezett, agressziót nem követett el, amit szerintük a hágai bíróság döntése is legitimált. 2012. október 16-án a hágai Nemzetközi Törvényszék megsemmisítette a Vihar hadművelet fő irányítói, Ante Gotovina és Mladen Markac tábornokok elleni elmarasztaló ítéletet, akiket katonái által elkövetett cselekmények miatt háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával állítottak bíróság elé.
Se a NATO, se Szerbia nem örül
Az ünnepséget beárnyékolja, hogy a NATO-tagországok nem vesznek részt a zágrábi katonai parádén. Szlovénia korábban jelezte ugyan részvételi szándékát felvonuláson, de később visszakozott. Vesna Pusic horvát külügyminiszter akkor a sajtónak kijelentette: a katonai parádé Horvátország ügye, aki részt kíván venni rajta, azt üdvözöljük.
Szerbiában eközben hivatalosan is gyásznappá nyilvánítanák a Vihar hadművelet évfordulóját, augusztus 5-én délben egyszerre szólalnak meg az ortodox templomok harangjai, valamint az ország egész területén egyperces néma főhajtással emlékeznek a húsz évvel ezelőtti horvát területfoglaló művelet szerb áldozataira.
