Nagyvilág

Intézkedések az Iszlám Állam ellen

ISIL, rendőr, intézkedés, Törökország (Array)
ISIL, rendőr, intézkedés, Törökország (Array)

Hétfőn az Iszlám Állam ellenes koalícióból az Egyesült Arab Emírségek és az Egyesült Királyság is intézkedéseket vezetett be, melyekkel kifejezetten a szervezet szélsőséges ideológiáját célozzák meg.

Nem tudni, hogy összehangolták-e a bejelentéseiket, de hétfőn az Egyesült Arab Emírségek és az Egyesült Királyság kormánya is – akik szövetségesek az Iszlám Állam elleni küzdelemben – ismertette, milyen intézkedéseket terveznek bevetni a dzsihadista szervezet szélsőséges ideológiája ellen. Az angol miniszterelnök, David Cameron birminghami beszédében ígéretett tett, hogy le fogja győzni az ISIS “mérgező” ideológiáját, egy olyan változatos kampányt vet be fegyverként, mely magában foglalja a szegregációt és a liberális értékek erősítését is. Mindeközben az Emirátusok kormánya kijelentette, hogy bűncselekménynek tekinti a vallási gyűlöletkeltést, és elkövetőit 10 éves börtönbüntetéssel vagy akár kivégzéssel is sújthatja, írja az amerikai Foreign Policy.

Fotó: Europress/Paul Ellis

Nem született terroristák

Az Emirátusok és az Egyesült Királyság intézkedései bár különbözően közelítik meg a problémát, mindketten óriási kihívással néznek szembe, mikor olyan homályos, nehezen megfogható ellenséggel veszik fel a harcot, mint az ideológia. Cameron hétfői beszédében a védelme alá vette a liberális értékeket, többször is hangoztatta, hogy mindenkire szükség van, hogy szembe lehessen szállni az összeesküvés-elméletekkel és a gyűlölettel, valamint, hogy támogassák a liberalizmust, mely az egyik meghatározó erő az Iszlám Állammal szemben. Cameron beszédének fontos pontja volt, mikor kiemelte, hogy nincs olyan, hogy valaki “a kezdetektől terrorista lenne”, vagyis rávilágított, hogy a radikalizáció egy folyamat, fokozatosan bontakozik ki. A miniszterelnök szerint ezért a legfontosabb, hogy már a kezdődő intolerancia ellen fel kell venni a harcot, bár keveset árult el arról, hogy az Egyesült Királyságban pontosan ki küzd majd a liberális értékekért és a toleranciáért és milyen módon teszi azt.

A Cameron beszédében ismertetett javaslatok rámutattak, milyen messze kell mennie a kormánynak, hogy megfelelő módot találjon a csata megvívására. Cameron bővítené a brit hírközlési szabályzásban dolgozók hatáskörét, akik ezáltal megszüntethetnék a szélsőséges üzeneteket közvetítő csatornákat. A kényszerházasságok áldozatainak életre szóló anonimitást biztosítana, így biztonságban érezhetik magukat, ha feljelentést tennének a hatóságoknál. Nemsokára a szülők kérvényezhetik majd gyerekeik útlevelének bevonását. Ezzel megakadályozhatják, hogy a fiatalok külföldön szélsőséges csoportokhoz csatlakozzanak. Louise Casey, problémamegoldással foglalkozó szakember vezetésével dolgozná ki a kormány, hogyan tudná jobban inetgrálni kisebbségeit a társadalomba. Egy új, a “közösség bevonására építő fórummal” támogatná az iszlám mérsékelt vonalát. Cameron azt is követelte, hogy “az internetes cégek segítsenek az online tevékenykedő potenciális terroristák azonosításában”.

A miniszterelnök beszéde legnagyobb részében szenvedélyesen védelmezte a liberális értékeket, csak ezután sorakoztatta fel korlátozó javaslatait. Ebből is látszik, hogy nehéz dolga van, egy a szólásszabadság mellett elkötelezett kormánynak, ha úgy akar teljes erővel egy ideológiai kampány mögé állni, hogy közben ne sértse a szellemi szabadságot.

Az Egyesült Arab Emírségek megközelítését, hogy az ideológiai alapon támadókat börtönbe veti, ehhez képest puszta egyszerűség jellemzi.

Fotó: Europress/AFP/Khaled Khateb

Adjon ideológiát az állam

Az Egyesült Államok is bajlódott már hasonló ideológiai küzdelemmel. “Az erőszakos szélsőségesekkel való szembenállás egy összetett kihívás, nem csupán katonai erőfeszítéseket igényel” – mondta korábban e hónappban Barack Obama. “Az ideológiákat nem a fegyverek győzik le. Jobb elméletekkel lehet őket legyőzni – vonzóbb, helytálóbb elképzelésekkel.” Az amerikai kormány megközelítésének legismertebb eleme a sokat kritizált, “Think Again, Turn Away,” azaz “Gondold meg, utasítsd el” névre hallgató Twitter-fiók. A közösségi médiakampány kiemeli az Iszlám Állam által elkövetett attrocitásokat és trollkodik a dzsihadista posztoknál. Az elemzők élesen kritizálták a Twitter-kampányt, szerintük visszafelé sült el, mivel még nagyobb közönséget toborzott a dzsihadista Twitter-felhasználók számára.

Ennek ellenére az amerikai kormány ötlete, hogy hangadó szereplővé kell válni egy ideológiai konfliktusban, vonzó alternatíva a világ vezetői számára. Cameron is amellett érvelt hétfői beszédében, hogy “meg kell erősíteni azokat a mérsékelt és újításra törekvő hangokat, akik a muszlimok többsége nevében beszélnek és vissza szeretnék kapni a vallásukat.”

Nem olyan, mint a hidegháborúban

Az ehhez hasonló állítások azokat az időket idézik, mikor a Nyugat legutoljára került ideológiai összetűzésbe egy kérlelhetetlen ellenséggel szemben. A hidegháború során a nyugati hírszerző ügynökségek számára a kulturális csatatér kulcsfontosságú szerepet töltött be a globális kommunizmussal való küzdelmben. A CIA például antikommunista lapokat és magazinokat alapított, de támogatta Borisz Paszternak regényének, a Zsivágó Doktornak a kiadását is.

Van azonban egy fontos különbség az akkori propagandaháború és a jelenlegi ISIS-szel vívott harc között. A Szovjetunió esetében a Zsivágó Doktorral arra akartak rámutatni, milyen nehéz és zavaros az élet a kommunista uralom alatt, és hogy a kommunista utópia hazugság. Ezzel ellentétben az Iszlám Állam ujoncai számára nem kell felfedni, hogy mi vár rájuk, ha megérkeznek Szíriába vagy Irakba, teljesen világos, milyen szervezethez fognak csatlakozni. A brutalitás az ISIS egyik legfontosabb toborzási eszköze.

Amikor Obama nemrég az ideológiai kofliktussal foglalkozott beszédében, nem volt biztos abban, hogy az Egyesült Államoknak egyedül kellene megvívnia az ISIS-ellenes harcot. “Ez///////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////////// a nagyobb, a szívekért és az elmékért folytatott csata nemzedékeken átívelő küzdelem lesz” – mondta. “Végső soron nem egyedül az Egyesült Államok fogja megnyerni vagy elveszíteni. Az országokon és a közösségeken múlik, hogy célba veszik-e az olyan terroristákat, mint az ISIL tagjai.”

Hétfőn az egyik ilyen érintett állam úgy döntött, jobban teszi, ha ideológiai harc helyett börtönbüntetéssel száll szembe a szélsőségesség ellen.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik