Jaros kijelentette: „Tudatában vagyok a Munkácson történtekért viselt felelősségemnek, de amikor a fiúk tüzet nyitottak – ezt nem tartom helyesnek –, akkor a rendszer ellen harcoltak, úgy küzdöttek, ahogy helyesnek találták, ahogy eddig a fronton harcoltak. Ezt kétségtelenül értem, és a PSZ nem hagyja magukra az erdőkben bujkáló harcosait”.
“Ők a bajtársaim, együtt harcoltam velük, együtt vettük be Karlovkát, Avgyijivkát, Peszkit, együtt voltam velük a golyózáporban, egy csajkából ettünk, és nem fogunk lemondani róluk” – tette hozzá.
Mint kifejtette, még a múlt év őszén felhívta a hatalom figyelmét arra, hogy a frontvonalról visszatérő harcosok másként látják a világot, és ha a hatalom nem tesz radikálisan rendet az államon belül, nem oldja meg az ukrán nép legfájóbb problémáit, akkor ők a maguk módszerei és saját belátásuk szerint fogják ezt megtenni.
A Jobboldali Szektor (PSZ) vezetője hangsúlyozta, ha kísérlet történik a Munkács környékén rejtőzködő harcosok megostromlására, a PSZ védekezni fog. „Nem tanácsolnám nekik (a hatóságoknak), ott a fiúk nagyon jól megfogalmazták, hogy jogunk van az utolsó harcra. Nem vagyunk birkák, hogy vágóhídra vigyenek bennünket. Magától értetődik, hogy ha lesznek ilyen próbálkozások, akkor meg kell védenünk a harcosainkat” – mutatott rá. Megjegyezte: „Tudom, hogy nem csak ott lesz likvidálás, elkezdik ismét bekeríteni a bázisainkat, megpróbálnak lefegyverezni bennünket, de ellen fogunk állni, ez kétségtelen”.
Jaros közölte, hogy a PSZ kész betagozódni az ukrán fegyveres erőkbe a saját maga által megszabott feltételek mellett, ha amnesztiában részesülnek a Munkács környékén rejtőzködő emberei.
Úgy vélte, hogy a munkácsi események a társadalomban meglévő folyamatok “gyújtólángjául” szolgáltak. Nagyon szomorúnak nevezte, hogy meghalt két harcosuk, mindazonáltal fontosnak mondta, hogy „nem fölöslegesen ontották a vérüket sem ezen, sem a másik oldalon”, hanem azért, hogy „le tudjuk vonni a megfelelő következtetéseket”.
Elmondása szerint nem egyeztetett a Munkácson történtek kapcsán Petro Porosenko elnökkel, hanem csak az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) elnökével és a szolgálat terror elleni központjának vezetőjével a kárpátaljai helyzet rendezéséről. Azt is közölte, hogy feltételül szabta Kárpátalja megye és az ottani rendvédelmi szervek vezetőinek leváltását, ami azóta meg is történt. Hozzátette, hogy a személycserék ellenére nem számít a kárpátaljai helyzet javulására.
Bejelentette, hogy a PSZ a jövő héten rendkívüli kongresszust tart Kijevben, amelyen a szervezet további tevékenységéről hoznak döntéseket. Elmondta, hogy a PSZ más formában folytatja a jelenleg is tartó tiltakozó megmozdulásait, és népgyűlést hív össze Kijev főterére, a Majdanra, de az időpontot még nem tűzték ki. Szerinte ez az esemény egy nagyszabású akció kezdete lesz, ott jelölik ki a PSZ stratégiai irányvonalát a hatalmon lévő rezsimmel és a külső fenyegetéssel szemben, de egyelőre nincs tervben sátrak állítása a Majdanon. Az akció egyben válasz lesz a szerinte a PSZ ellen folyó információs háborúra.
„Ezt az incidenst (a munkácsit) a hatalom a harci, hátországi struktúráink és politikai szervezetünk megsemmisítésére igyekszik felhasználni” – mondta a PSZ vezetője.
Munkácson a múlt hét végén három halálos áldozatot követelő fegyveres összetűzés történt a Jobboldali Szektor (PSZ) szélsőséges szervezet emberei és Mihajlo Lanyo ellenzéki parlamenti képviselő testőrsége között, vélhetően a csempészpiac felosztása körüli ellentétek miatt. Ezt követően a PSZ fegyveresei a város mellett tűzharcot vívtak a rendőrökkel, majd mintegy tíz fegyveres bevette magát a közeli erdőbe, és a hatóságok eddig nem tudták kézre keríteni őket.
