A francia lap a WikiLeaks által megszerzett bizalmas hírszerzési jelentésekre hivatkozva azt írta, hogy az amerikai ügynökség 2006 és 2012. május 22. között hallgatta le a francia államfőket. Hollande 2012. május 15-én – tehát egy héttel a WikiLeaks birtokába került legfrissebb dokumentum megszületése után – vette át az elnöki posztot Sarkozytől.
Az NSA a szigorúan titkos (Top Secret) jelzéssel ellátott öt titkosszolgálati jelentése az amerikai hírszerzési közösség és az NSA vezetői számára készült – írta a Libération. A nyilvánosságra hozott dokumentumok nem tartalmaznak revelációkat, hanem elsősorban Hollande és két elődje döntési mechanizmusaira világítanak rá. A francia államfő ennek ellenére szerda reggel 9 órára összehívta a Biztonsági Tanácsot, hogy “megvizsgálják a sajtóba kiszivárgott információk jellegét, és levonják a szükséges következtetéseket” – közölte az elnöki hivatal.
A legfrissebb, 2012. május 22-i dokumentum egy titkos, Hollande jóváhagyásával tartott megbeszélésekről szól, amelyek témája Görögországnak az eurózónából való esetleges távozása volt. Ugyanezen feljegyzés szerint Hollande azért tartotta titkokban a megbeszéléseket, mert a válság súlyosbodásától tartott, általában nagyon aggasztotta Görögország jövője, s úgy ítélte meg, hogy Angela Merkel német kancellár magára hagyta Görögországot.
“Nem vagyunk naivak”
A Nicolas Sarkozyt érintő lehallgatásokból az derül ki, hogy a volt elnök 2008-ban azt gondolta, hogy “ő az egyetlen ember, aki képes megoldani a pénzügyi válságot”. Két évvel később Sarkozy sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok meghátrált a két ország közötti titkosszolgálati együttműködésben. “Ahogy (Pierre) Vimont (Franciaország akkori washingtoni nagykövete) és (Jean-Davis) Levitte (tanácsadó) értette, a legfőbb akadály az, hogy az Egyesült Államok szeretné folytatni a Franciaország utáni kémkedést” – olvasható a feljegyzésben. Egy harmadik dokumentum pedig Sarkozy és külügyminisztere, Alain Juppé megbeszélésről szól a közel-keleti békefolyamat újraindításáról, amelybe be akarták vonni Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnököt.
Az ötödik kiszivárogtatott jelentés arról szól, hogy hogyan próbált Jacques Chirac volt külügyminiszterének, Philippe Douste-Blazynak megszerezni egy posztot az ENSZ-ben. A WikiLeaks szerint az államfőkön kívül miniszterek, kormánytisztviselők, illetve Franciaország amerikai nagykövetének kommunikációját is lehallgatta az NSA. A WikiLeaks birtokába jutott egyik titkos dokumentum az Elysée-palota több tisztviselőjének telefonszámát, köztük az államfő közvetlen mobilszámát is tartalmazza.
“Régóta tudtuk, hogy az Egyesült Államoknak megvannak a technikai eszközei, hogy lehallgassák a beszélgetéseinket. Nem vagyunk naivak, a védelmi miniszter és a köztársasági elnök közötti beszélgetések soha nem telefonon zajlottak” – mondta az I-télé hírtelevízióban Michele Alliot-Marie, aki védelmi, majd külügyminiszter volt Chirac és Sarkozy elnöksége idején. “Mindez bizalmi problémákat vet fel a szövetségesek között. Természetesen lesznek következményei az országok között, az emberekkel való kapcsolatokban, és ebből a szempontból ki kell derülnie, hogy ki tudott az egészről” – tette hozzá.
A WikiLeaks szóvivője azt mondta, biztosak az iratok hitelességében. Korábban az Edward Snowden informatikus által kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozva a német média arról számolt be, hogy az amerikai ügynökség Angela Merkel német kancellár mobiltelefonját is lehallgatta, ami komoly feszültséget okozott a két szövetséges ország kapcsolatában. Ugyanakkor Merkelnek és kabinetjének kellemetlen perceket – és számottevő népszerűségvesztést – okozott, hogy később kiderült: az NSA a német titkosszolgálat közreműködésével kémkedett európai célpontok után.
Amerika cáfol
A Fehér Ház közölte, hogy az Egyesült Államok nem hallgatja le és nem is szándékozik lehallgatni Francois Hollande francia elnök kommunikációját.
“Nem célozzuk meg és nem is fogjuk megcélozni Hollande elnök kommunikációját” – mondta helyi idő szerint kedden késő este Ned Price, az amerikai elnöki hivatal nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője az AFP francia hírügynökségnek.
Price hangsúlyozta, hogy Franciaország Amerika nélkülözhetetlen partnere. Azt is leszögezte, hogy általában véve csak akkor folytatnak lehallgatást külföldön, ha az konkrét és alátámasztott nemzetbiztonsági célhoz köthető. “Ez vonatkozik az átlagemberekre és a vezetőkre is” – mondta Ned Price. A szóvivő arról nem mondott konkrétumokat, hogy Washington a múltban folytatott-e hírszerzési műveleteket a francia vezetők ellen.
