A népszavazáson több mint 3,2 millió ír volt jogosult válaszolni arra a kérdésre, hogy alkotmányba kerüljön-e az azonos neműek házassága. A választópolgárok 62,1 százaléka támogatta, míg 37,9 százaléka ellenezte a melegházasság engedélyezését – mondta Ríona Ní Fhlanghaile, az ír szavazatszámláló bizottság elnöke. A pénteken lezajlott referendumon 60,5 százalékos volt a részvételi arány, s erre népszavazáson több mint két évtizede nem volt példa.
A melegházasságot bevezetni szándékozó centrista jobb-bal kormánykoalíció, még mielőtt törvénybe foglalta volna szándékát, referendumot hívott össze az alaptörvény módosítására. A melegházasságról szóló törvényt elfogadhatják júliusban, érvénybe léphet augusztusra, így az első azonos neműek közötti házasságok ősszel születhetnek. A 6,3 millió lakosú ország a 19. állam lesz a világon, ahol engedélyezik a házasságot az azonos neműek között.
Írország ezzel történelmi tette hajtott végre, hiszen a referendum megmutatta, hogy a vallásos elkötelezettség, a katolikus hit egyáltalán nem összeegyeztethetetlen a melegek jogegyenlőségének támogatásával. A mélyen katolikus országban az 1995-ös népszavazásig még elvben még a válás is tilos volt. Nyugat-Európában Írország volt az utolsó állam, ahol bűncselekménynek tartották a homoszexuális kapcsolatot.
Az egyébként gyakorló katolikus Enda Kenny jobboldali ír miniszterelnök is támogatóan járt el, úgy nyilatkozott, senkinek sem kell félnie, bátran menjen el és szavazzon igennel a „szeretetre és az egyenlőségre”. A politikai elit meglepő egyetértéssel sorakozott fel a kormányfő mögött, a négy legjelentősebb ír párt, jobb- és baloldaliak egyaránt támogatják a melegházasságot.
