Bűncselekménnyé nyilvánítja a brit kormány az olyan bevándorlók munkavállalását és foglalkoztatását, akiknek nincs tartózkodási jogcímük Nagy-Britanniában. A tervezetet csütörtökön ismertette Theresa May belügyminiszter a BBC-nek, majd részleteiben David Cameron brit miniszterelnök is. Cameron a belügyminisztériumi beszédében kijelentette: az új jogszabály betartatására külön munkacsoport jön létre, amit személyesen ő vezet majd.
A fő cél, hogy Nagy-Britannia a jelenleginél kevésbé vonzó célországa legyen az illegális bevándorlóknak. Első lépésként a kormány bűncselekménnyé akarja nyilvánítani a jogcím nélküli bevándorlók illegális nagy-britanniai munkavégzését. A nekik folyósított bér így bűncselekményből származó jövedelemnek minősül majd, és a brit hatóságok ennek alapján lefoglalhatják e jövedelmeket – mondta a brit miniszterelnök. A tervezet szerepelni fog a május 7-i parlamenti választás után alakult új konzervatív kormány első évének programjában, amit a jövő héten ismertet a parlamenti évad hivatalos megnyitóján II. Erzsébet királynő.
A brit kormány bűncselekménnyé akarja nyilvánítani azt is, ha a brit munkaközvetítő ügynökségek csak külföldön toboroznak munkaerőt nagy-britanniai állásokra anélkül, hogy ezeket a munkahelyeket Nagy-Britanniában, angol nyelven is meghirdetnék.
Csökkentenék a bevándorlást, de az csak nő
A kormányzó Konzervatív már évekkel ezelőtt meghirdetett célja a nettó bevándorlás leszorítása évi több százezerről néhány tízezerre, a folyamat azonban ezzel ellentétes irányban halad. A brit statisztikai hivatal (ONS) éppen csütörtökön tette közzé legújabb éves összeállítását a migrációról, és az adatok szerint tavaly nettó 318 ezer volt a Nagy-Britanniában tartósan letelepülő új bevándorlók száma az egy évvel korábbi 209 ezer után. Az ONS “statisztikailag szignifikánsnak” nevezte a nettó bevándorlás egy év alatt mért növekményét.
A statisztikai hivatal szerint meredeken növekszik az EU-társállamokból érkezők száma is: az idei első negyedévben 283 ezerrel több külföldi EU-állampolgár élt Nagy-Britanniában, mint a tavalyi azonos időszakban. Csütörtöki beszédében – a statisztikai hivatal új adatsorára hivatkozva – Cameron kitért az Unión belüli munkaerőmozgásra is. Kijelentette, támogatja a mozgásszabadság elvét, aminek alapján jelenleg 1,3 millió brit állampolgár él és dolgozik más EU-tagországokban. Hozzátette, a tagállamok jóléti intézményrendszerei önmagukban is nagyarányú migrációt ösztönöznek, ezért csökkenteni kell ezt az ösztönző szerepet.
Újratárgyalás & népszavazás
A brit kormányfő kijelentette, az EU és London viszonyának átalakításáról Brüsszellel tervezett tárgyalásai során “abszolút követelményként” terjeszti majd elő a külföldi EU-munkavállalóknak járó szociális ellátások szabályainak módosítását. Cameron tervei szerint Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyát. A tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna.
A brit kormány ragaszkodni akar ahhoz is, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelve addig ne vonatkozzon az új tagországokra, amíg a gazdaságaik nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe. A brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül vagy kívül akarják-e tudni hazájukat.
