A világemlékezet listájára szeretné felvetetni a második világháborús japán kamikázeakciókról szóló dokumentumait, köztük a búcsúleveleket az a dél-japán város, ahonnan hetven éve a pilóták öngyilkos bevetésre indultak. Minamikjúsú polgármestere szerint ezzel a háború szörnyűségeiről szóló emlékek következő generációknak való megőrzését akarják elősegíteni.
“A dokumentumok emlékeztetnek minket azokra a szélsőséges cselekedetekre, amelyeket az emberek ilyen elkeseredett helyzetekben el tudnak követni. Úgy gondoljuk, hogy emiatt felbecsülhetetlen emlékei a háború okozta szörnyűségeknek” – mondta Simoide Kampei polgármester szerdán, a kezdeményezés bejelentésekor.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) Világemlékezet Listája olyan fennmaradt dokumentumokat vesz nyilvántartásba, amelyeket érdemesnek ítél a világ népeinek kollektív emlékezetére. A listán szereplő dokumentumoknak gondoskodnak a megőrzéséről, mert úgy vélik, részei az egyetemes kulturális örökségnek.
A dokumentumok között, amelyeket jelenleg a Minamikjúsúban lévő Csiran Békemúzeumban őriznek, egyebek mellett a kamikázepilóták családjuknak írt búcsúlevelei, személyes tárgyai vannak.
Japánban és a környező országokban a mai napig megosztó kérdés a szigetország által elkövetett második világháborús bűncselekmények megítélése, illetve az azokra való emlékezés. A japán kormányt, különösen Sindzó Abe konzervatív miniszterelnök 2012-es hatalomra jutása óta, gyakran bírálják aktivisták és politikusok – mind a környező országokban, mind belföldön -, amiért szerintük megpróbálja elmosni a szigetország második világháborús felelősségét és bűneit.
Emiatt egyes japán és külföldi aktivisták szerint nagyobb figyelmet kellene fordítani Japánban a háború szörnyűségeinek bemutatására; mások ugyanakkor attól tartanak, hogy szélsőjobboldali csoportok bárminemű megemlékezést a háború felmagasztalására próbálnak elferdíteni.
Az UNESCO-listára való ajánlást a történelemfelfogása kapcsán baloldaliak által sokat bírált japán oktatási minisztériumnak is jóvá kell hagynia. M.G. Sheftall, a Sidzuokai Egyetem történészprofesszora, a kezdeményezés egyik tanácsadója azt mondta, hogy ha a kormány megpróbálja eltorzítani üzenetüket, visszavonják kérelmüket.
A nyugaton kamikázetámadások néven elterjedt – bár Japánban tokkónak nevezett – öngyilkos bevetéseket a második világháború utolsó hónapjaiban, a közelgő vereség miatti végső elkeseredésében indította a japán császári haderő: a pilótákat azzal bízták meg, hogy vezessék neki robbanószerrel megrakott gépeiket ellenséges amerikai hadihajóknak. A gépekben pont annyi üzemanyag volt, hogy elérjék célpontjukat, a visszautat már nem tudták volna megtenni.
A bevetések során mintegy 4000 japán pilóta halt meg, de csak ötödük talált el amerikai hajót, a többieket lelőtték. Arról nem tudni, pontosan hány amerikai halálos áldozatot szedtek az öngyilkos támadások.
A kamikáze kifejezés japánul “isteni szelet” jelent. Eredetileg a 13. században Japán megtámadására érkező mongol csapatok hajóit szétverő tengeri viharra használták a szót.
