Ezt Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója jelentette ki, azzal kapcsolatban, hogy Görögország esetében ez elképzelhető lenne-e. Lagarde az IMF és a Világbank hivatalosan pénteken elkezdődött, háromnapos tavaszi közgyűlésén beszélt erről. Kiemelte: a korábban két fejlődő országnak engedélyezett halasztás nem hozott eredményeket, fejlett gazdaság pedig még sohasem kapott halasztást a törlesztésre.
Az IMF-vezér szavai szerint minden lehetőség minden ország előtt nyitva áll, ám a cselekvésnek ez az iránya nem lenne ajánlatos a jelenlegi helyzetben. Lagarde azt tanácsolta, hogy Görögország folytassa a munkát a gazdasági stabilitás helyreállítása érdekében, ám véleménye szerint ez a cél nem valósítható meg egy utolsó pillanatban megkötött politikai megállapodással.
Barack Obama amerikai elnök, aki pénteken a Fehér Házban fogadta Matteo Renzi olasz kormányfőt, közös sajtótájékoztatójukon szintén úgy fogalmazott, hogy Görögországnak reformokat, “kemény lépéseket” kellene “kezdeményeznie” és csökkentenie az államapparátusát. Az amerikai elnök kijelentette, hogy az idén jelentős haladást remél az európai-amerikai szabadkereskedelmi és beruházási megállapodásról folytatott tárgyalásokon.
Renzi egyebek között elmondta: az Európai Uniónak dolgoznia kell azon, hogy megállapodásra jusson Görögországgal. Az EU-nak tiszteletben kell tartania a görög választók akaratát, mint ahogy Athénnak is az európai intézmények működési rendjét – tette hozzá.
Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter a Lagarde-dal folytatott megbeszélés után kijelentette: “nagyon rosszul informáltak” azok az újságírók, akik szerint a vezérigazgatótól visszautasítást kapott volna. Leszögezte, hogy “nagyszerű” párbeszédet folytattak.
