Egyiptomban a hétvégén zajlott az „Arab csúcs”. A huszonegy főleg szunnita arab országot tömörítő csúcstalálkozónak a témája a közös hadsereg felállítása volt, és persze a térség stabilizálásának a kérdései. A Közel-Keletről, a terrorizmusról és az iráni befolyásról Dr. Ibrahim Ál Dzsáfárit, Irak külügyminiszterét kérdeztük.
Jemen bombázását megkezdte a szaúdi királyi légierő, Egyiptom szárazföldi csapatok bevetését jelentette be. Mit gondol a jemeni krízisről?
Irak nem gondolja azt, hogy bármilyen fajta katonai intervenció, illetve a két arab ország között kialakuló veszélyesen leromló kapcsolat bármilyen fajta megoldás lenne. Mi a diplomáciai megoldás mellett érvelünk, mediátorok bevonásával, megpróbálnánk csökkenteni a szakadékot az ellenzék (a hutik – a szerk.) és a kormányzat között. Semmilyen körülmény mellett nem állunk a radikális megoldások mellett és ennek semmi köze nincs sem a szaúdi testvéreinkkel vagy a jemeniekkel való kapcsolatunkhoz. Nem. Egyszerűen a saját tapasztalatainkból kifolyólag, Irak stratégia álláspontja az, hogy egy katonai intervenció mindig értelmetlen.
Irakban is harcolnak koalíciós erők az Iszlám Állam ellen.
Több, mint hatvankét ország jött az arab régión kívülről, hogy harcoljon a Dáis ellen, többek között Oroszország, Ausztrália, Franciaország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada. Hatvankét ország jött harcolni, de a mi feltételeinkkel. El kellett fogadniuk például, hogy nem épülnek katonai bázisok, hogy a civil lakosság semmilyen körülmények között nem lehet célpont. Ez a koalíció nem az irakiak ellen harcol. Ellentétben Jemennel, ahol a hutik a társadalom szerves részét képezik, az ISIS Irakban nem része a társadalomnak. Az iraki parlamentben minden etnikum képviselve van, Irak minden része tagja a parlamentnek és kormánynak, ellentétben Jemennel, ahol a hutiknnak nincs képviselete, holott jelentős részét adják a társadalomnak. Ezért nem fogadjuk el a katonai beavatkozást.
Mit gondol a közös arab hadsereg elképzelésről?
Elutasítjuk a jemeni intervenciót, és konzervatív álláspontot képviselünk a közös arab haderővel kapcsolatban. Úgy gondoljuk, hogy meg kell lennie, de elegendő időt kellene hagyni a tárgyalásokra. Egy ilyen horderejű ügynek a tárgyalásait már a konferencia előtt meg kellett volna kezdeni, nem a csúcstalálkozón megkezdeni. Időt kellett volna hagyni mind Iraknak, mind a többi országnak a tárgyalásokra. Ennek a közös haderőnek sokkal jobban szervezetnek kellene lennie, pontosan ki kellene dolgoznia a céljait és a stratégiáját, mint például a NATO-nak. Azt mondom, hogy nagyon jó ez a kezdeményezés, mely jelzi az éberséget a veszélyekre, melyek jelen pillanatban az arabokat fenyegetik, és egy lépés a helyzetekre való reagálásból a cselekvés, kezdeményezés felé. Jó elképzelésnek tartom, de hiányzik belőle a direkt és tiszta egyeztetés az arab országokkal. Egy ilyen döntésből nem lehet kihagyni az iraki hadsereget. Ez a hadsereg ebben a projektben egy száz éves hadsereget jelent, tapasztalatot több háborúban a Közel-Keleten. Egyiptom, Szíria és Palesztína égboltja tanúja volt az iraki sasok repülésének vadászgépeikkel, amikor Palesztina segítségére siettek. Egy ilyen képességű és tapasztalatú hadseregnek időre és előzetes tárgyalásokra van szüksége, hogy képet alkothasson egy közös arab hadseregről.
Igaz, hogy Irán aktívan részt vesz az Iszlám Állam elleni harcban?
Ez nonszensz. Tanácsadóink vannak a világ minden részéről, miért nem féltik Irakot tőlük, miért csak a szomszédunktól, Irántól féltik? Moszul elfoglalása után segítséget kértünk minden tanácsadónktól. A nemzetközi koalíció késett, Irán azonban nem késlekedett. Csak tanácsadóként vannak jelen az országban, nem mint hadsereg. Akik Irakban harcolnak, azok irakiak és bárki, aki azt állítja, hogy egy más hadseregek harcolnánk Irakban, értelmetlenséget állít. Sem arab haderők, sem irániak semmilyen külföldi haderő nem harcol Irakban. Az iraki hadseregnek nincsenek problémái. Ugyanúgy tagjai a kurd pesmergák, mint a köztársasági gárda, vagy a reguláris hadsereg. Nincs szükségünk szárazföldi egységekre, légi támogatásra van szükségünk az ISIS páncélozott harci járművei ellen. Eszünk ágában sincs lecserélni a hadsereget iráni, arab vagy nemzetközi haderőre. Azt sem javasolom, hogy mi helyzetünket a jemeni helyzethez hasonlítsa. Nem támogatunk semmilyen katonai intervenciót, mert értelmetlen háborúhoz vezet.
Mit gondol a mostani arab csúcsról?
A véleményünket tisztán elmondtuk, mind a külügyminiszterek találkozóján, de az elnök úr is elmondta a mai beszédében. Úgyanúgy gondolkodunk ugyanabban a helyzetkben. Konzervatív álláspontot képviselünk a közös arab haderővel kapcsolatban, a jemeni intervenciót pedig elítéljük, mert nem segít sem Jemenen sem az arab országokon, csak egy újabb oldalt add hozzá a háborúk könyvéhez a térségben.
Jászberényi Sándor – Arab csúcs, Sarm-es-Sejk
(A cikkben elhangzó állítások sem az interjú készítőjének, sem a Hír24 szerkesztőségének nem tükrözik politikai álláspontját. Őexcellenciája arra a kérdésemre, hogy mit gondol a magyar katonai szerepvállalásról Irakban nem kívánt érdemben reagálni)
