Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a Germanwings Barcelónából Düsseldorfba tartó, a Francia Alpokban lezuhant gépén az egyik pilóta nem tudott visszajutni a fülkébe, hiába kopogtatott, majd dörömbölt az ajtón. A másodpilóta szándékosan zárhatta ki, hogy a halálba vezessen 150 embert.
Háy György balesetvizsgáló, nyugalmazott pilótát arrról kérdeztük: miért mehetett ki a fülbéből a pilóta?
“Elkerülhetetlen, hogy a pilóta néha elhagyja a helyét. A fülke nem összkomfortos és a pilóta is ember” – magyarázza a szakember, aki elmondta azt is, miért volt szükség a pilótafülke ajtajának megerősítésére. “Szeptember 11-én a gépeltérítők bejutottak a pilótafülkékbe, ezután az ICAO (International Civil Aviation Flight Organization) olyan követelményeket támasztott, amelyek értelmében a pilótafülkét belülről teljesen zárhatóvá kellett tenni, hogy a tragédia ne ismétlődhessen meg.”
Háy György elmondta: a repülés során a fel- és a leszállás a legkockázatosabb, ezért a pilóták – amennyiben nincsen egészségügyi vészhelyzet – csak 3000 méter fölött szokták elhagyni a helyüket. Ez a határ nincsen kőbe vésve, de 3000 méter alatt még madarak, kisrepülők is szállnak, “jobban észnél kell lenni”. A Germanwings járata viszont már elérte a 12 ezer méteres, biztonságos magasságot.
“A repülőkön két feketedoboz van, az egyik a hangot tárolja – ezt találták meg – a másik a műszaki adatokat. Csak az utóbbi elemzése után lehet biztosan megmondani, hogy be volt-e kapcsolva a robotpilóta és ha igen, milyen üzemmódban volt” – magyarázza a balesetvizsgáló, aki látva a radarképeket, úgy látja: a robotpilóta olyan paraméterekkel lehetett bekapcsolva, hogy egy adott irányt tartson és egy adott ütemben süllyedjen, percenként kb. 1000 métert. “Ez intenzív süllyedés, de vészhelyzet nélkül is alkalmazzuk. A robotpilótát úgy állíthatták be, hogy túlságosan alacsony magasságig ereszkedjen a gép, így csapódhatott a hegynek.”
Fotó: Europress
Friss értesülések szerint a másodpilóta mindössze 630 repült órával rendelkezett, ez Háy György szerint csak akkor kevés, ha összesen töltött ennyi időt a levegőben. “Kisgépeken kezdik a pilóták, ha ezt az időt is beleszámolva jött ki a 630 óra, az eléggé kevés, azonban ha a kisgépeken végzett repüléseken felül csak nagy géppel is ennyit repült már, akkor nem volt teljesen tapasztalatlan.” A pilóták első jelentkezésükkor igen alapos orvosi vizsgálaton esnek át, aminek szerves része a pszichológiai vizsgálat is. Ezt a speciális „repülő-orvosi” vizsgálatot a pilóta pályafutása során időről-időre (az életkortól függő gyakorisággal) megismétlik. (A Lufthansa csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondták: náluk orvosi alkalmassági vizsgálaton igen, de pszichológiai teszten nem esnek át a pilóták – a szerk.)
A szakember mindenekelőtt türelemre int: a baleset teljes kivizsgálása hónapokat, akár éveket is igénybe vehet. A nemzetközi szabályozás szerint a nyomozást annak az országnak kell lefolytatnia, ahol a baleset történt. A tanulságokat a hivatalos jelentés kiadása után lehet összegezni. Ekkor adhatnak ki a baleset okainak megszüntetése érdekében biztonsági ajánlásokat, azonban ha sürgősen szükséges, azonnali biztonsági ajánlásokat is adhatnak ki. Valószínűleg most szükséges lesz.
