Juncker a lapnak azt mondta, Európa a közös hadsereg felállításával képes lenne hitelesen fellépni egy tagállamát vagy egy szomszédos országot fenyegető veszélyt ellen. Ez a lépés “Oroszország számára is egyértelművé tenné, hogy komolyan vesszük az Európai Unió értékeinek védelmét” – fogalmazott.
Az Európai Bizottság elnöke szerint “úgy tűnik, külpolitikailag nem vesznek minket komolyan”. A hadsereg létrehozása nemcsak ezen segítene, hanem egyúttal azt is jelezné a világ felé, hogy az EU-tagállamok között soha többé nem törhet ki háború. A projekt – amely nem lenne a NATO konkurenciája – emellett pénzügyi szempontból is hasznos lenne, mivel a közös fejlesztéseken és beszerzéseken keresztül spórolhatnának az európai államok – mondta Juncker.
A közös európai haderő terve egyébként az 1950-es években merült fel először, de azóta sem valósult meg, bár az EU formálisan rendelkezik a tagállamok által kiállított gyorsreagálású hadtestekkel.
Az interjúban Juncker arról is beszélt, hogy szerinte az eurózóna országainak közös költségvetés-tervezést kellene bevezetniük, és egy közös pénzügyminiszter kinevezése is indokolt lépés lenne. Ehhez azonban a szerződések módosítására van szükség, és így arra, hogy a tagállamok hajlandóak legyenek lemondani szuverenitásuk egy további részéről – tette hozzá.
Az Európai Bizottság elnöke azt is leszögezte, hogy Görögország “soha nem fog kilépni” az eurózónából. Athén állítólagos súlyos pénzzavaráról, illetve egy esetleges harmadik görög mentőcsomagról Jean-Claude Juncker azt mondta, “ismerjük Görögország pénzügyi szükségleteit, de nem fogok nyilvános spekulációba bocsátkozni konkrét számokról”.
