A tizenkét ember életét követő párizsi vérengzés után két nappal, január 9-én írt posztjában kiállt a szólás- és véleményszabadság mellett Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója, és kijelentette, hogy világ legnagyobb közösségi portálja nem fogja cenzúrázni a Mohammed ábrázolásokat és karikatúrákat. Azokat sem, amikre a Charlie Hebdo elleni merénylet elkövetői hivatkoztak.
„Minden országban betartjuk a helyi törvényeket, de azt sosem hagyjuk, hogy egy ország, vagy csoport megszabja, mit oszthatnak meg az emberek világszerte” – írta Zuckerberg.
A Facebook most mégis meghajolt egy török bírósági ítélet előtt, amelyik arra kötelezte a portált, hogy tiltson le egy Mohammed prófétát támadó oldalt – írja a BBC. Az Orbán Viktor által követendő példaként emlegetett Törökország azzal fenyegette a közösségi portált, hogy teljesen elérhetetlenné teszik a portált, ha nem hajtják végre a bírósági ítéletet. A becslések szerint, úgy negyvenmillió Facebook felhasználó él Törökországban.
Bár az internetes óriás nem kommentálta a döntést, a cégnek valóban van egy irányelve, ami szerint meg kell felelnie a helyi törvényeknek minden országban, ahol elérhető a szolgáltatása. Arról, hogy egyes kormányok hány konkrét bűncselekményekkel kapcsolatos ügyben fordulnak a portálhoz, és ebből mennyi esetben „keletkezik adat” a Facebook nyilvános statisztikát vezet. Ahogy arról is, hogy hány esetben történik egy állam kérésére, a helyi jogszabályokat sértő tartalmak korlátozására. Törökországban a legfrissebb adatok szerint, 2014 első félévében 1893 esetben cenzúrázott a Facebook. Ugyanabban az időszakban a törökök időlegesen teljesen letiltották a Twittert és a Youtbe-ot.
Erdogan elnök illiberális rendszerében a hatalom komolyan foglakoznak a szabad véleménynyilvánítás kérdésével: decemberben a rendőrség azért tartóztatott le egy tizenhat éves diákot, mert internetes videóban a hatalmas méreteket öltő korrupció miatt kritizálta a hatalmat.
Az amerikai internetes cégeknek, melyek felhasználói a világ minden táján élnek, tiszteletben kell tartaniuk a helyi törvényeket és hagyományokat. A transzparencia azonban kulcsfontosságú: az embereknek joguk van tudni, hogy milyen tartalmakat és miért tiltottak el tőlük – fogalmazta meg Alan Woodward professzor a Surrey University kiberbiztonsági szakértője.
„Hiba lenne a Facebookot hibáztatni azért, mert igyekszik megfelelni a különböző országok törvényeinek, azért azonban lehet hibáztatni a céget, amiért ennek ellenére a szólásszabadság védőszentjének állítja be magát. Elkötelezett vagyok egy olyan szolgáltatás mellett, amelyben bárki szabadon beszélhet anélkül, hogy erőszaktól kellene félnie – írta Zuckerberg a posztjában. Csak azt felejtette el hozzátenni, hogy mindaddig, amíg a mondandója megfelel a hazája cenzúratörvényeinek” – írja Caitlin Dewey, a Washington Post újságírója.
