Szijjártó Péter szerint ennek fontos előfeltétele, hogy minden fél, így Oroszország is maradéktalanul betartsa és végrehajtsa a szeptemberben aláírt, a kelet-ukrajnai konfliktus politikai rendezését szolgálni hivatott úgynevezett minszki jegyzőkönyvet.
“Enélkül nem képzelhető el pozitív változás ebben az ügyben” – hangsúlyozta.
A politikus ismertetése szerint a magyar diplomácia üdvözölte azt a kezdeményezést, hogy folyjon stratégiai vita az Európai Unió és Oroszország kapcsolattartásának kérdéséről. A miniszter úgy látja: a két fél jelentős mértékben függ egymástól, a viszony megromlásával mind az Európai Unió, mind Oroszország veszít, Európa versenyképességének helyreállítása és javítása terén pedig fontos mérföldkő lenne az orosz kapcsolatok rendezése.
A világ olyan ütemben változik, hogy a diplomácia napról napra szembesül korábban elképzelhetetlennek tartott kihívásokkal – mondta el Szijjártó Péter hozzátéve: a globális kihívások jelentős részére könnyebb választ adni Oroszországgal együttműködve, mint anélkül.
Diverzifikáció
A tanácsban a miniszter elmondása szerint egyetértés alakult ki, hogy több más tényezővel együtt az uniós szankciók nagyon komoly és súlyos hatást gyakorolnak Moszkvára, Szijjártó Péter azonban emlékeztetett: a büntetőintézkedések és az azokra adott orosz válaszlépések az EU és Ukrajna gazdaságának is károkat okoznak.
A beszámoló szerint a tanácskozáson szó volt az Oroszországgal folytatott szektorális együttműködésről, Szijjártó Péter pedig megjegyezte, hogy energiaügyekben kikerülhetetlennek tartja a folyamatos egyeztetést. A politikus emlékeztetett, hogy a Déli Áramlat lemondásával Magyarországnak új lehetőségek után kell néznie.
“A mi érdekünk a diverzifikáció. Az, hogy minél több forrásból minél több útvonalon érkezzen földgáz Közép-Európába” – nyomatékosította Szijjártó Péter. A miniszter bejelentette: kedden arról is egyeztet majd Maros Sefcoviccsal, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnökével, hogy az Európai Unió milyen megoldásokat támogat a térség energiabiztonságának javítása érdekében. A miniszter elmondta: ez Közép-Európa számára az egyik legkritikusabb kérdés, amelyet nem csak közép-európai, hanem európai problémának tekint.
Terrorveszély
A diplomáciai vezető szerint a megbeszélésen szó volt a terrorizmus elleni fellépésről is: többen felvetették, hogy a terrorizmus oka sok esetben megoldatlan nemzetközi konfliktusokban vagy egyes országok instabil, rendezetlen belső helyzetében keresendő, ezért meg kell erősíteni ezen a téren az együttműködést az unión kívüli államokkal, a többi között a Közel-Keleten és Észak-Afrikában is.
Szijjártó Péter úgy látja, a miniszterek fontos kérdésnek tekintik a radikalizáció elleni fellépést, Magyarország pedig kiemelten kezeli a dzsihadisták közé álló uniós állampolgárok, az úgynevezett idegen harcosok tranzitját. A politikus arról is említést tett, hogy az idegen harcosok toborzása a Nyugat-Balkánon az egész térség számára kihívást jelent, ezért szorosabb uniós együttműködést szorgalmaz. Emlékeztetett: Magyarország egyike annak a 14 uniós tagállamnak, amelyben már rendelkezésre áll a megfelelő infrastruktúra a légi utasok adatainak kezelésére, s Budapest támogatja, hogy ehhez mielőbb megszülessen a szükséges uniós szabályozás.
