Barack Obama amerikai elnök arra készül, hogy benyújtsa a kongresszusnak a Kubát sújtó szankciók feloldásáról szóló törvényjavaslatot. Számos szakértő azonban arra figyelmeztet, hogy a karibi szigetország nem készült fel egy ilyen mélyreható gazdasági változásra.
A gazdasági és pénzügyi tranzakciókat tiltó, John F. Kennedy elnök által 1962 februárjában elrendelt és az 1996-ban elfogadott Helms-Burton törvény által erősen megszigorított embargó a havannai vezetés szerint akadályozza Kuba fejlődését és eddig több mint százmilliárd dolláros veszteséget okozott. Rengeteg ellenzéki és elemző elismeri, hogy a büntetőintézkedések károkkal is jártak, de ugyanakkor lehetővé tették, hogy a kommunista rendszer éppen az embargóra hivatkozva mentse és fedje el saját hibáit.
A szankciók eltörlésével az amerikai tőke azonnal beáramolhatna Kubába, és új termékek tömege lepne el egy olyan piacot, amely jelenleg nagyon messze áll a fogyasztói társadalom normáitól. A 90 százalékban állami tulajdonú gazdaság nem alkalmas arra, hogy fogadja a külföldi vállalkozásokat és üzletembereket egy olyan pillanatban, amikor a Raúl Castro elnök által 2008-ban meghirdetett reformok még mindig nem hozták meg gyümölcsüket és a változások iránti valós elkötelezettségek még váratnak magukra – véli Carlos Alzugaray kubai egyetemi tanár, volt diplomata.
“Szerencsére az embargó feloldása lassú és valószínűleg fokozatos folyamat lesz, aminek köszönhetően Kuba is alkalmazkodhat” a változásokhoz – tette hozzá a szakértő, aki a szovjet korszakból örökölt kubai gazdasági modell korszerűsítésének felgyorsítását és elmélyítését szorgalmazta.
Hat évvel a változások elindítása után a kubai gazdaság a végét járja, a növekedés mindössze 1,4 százalékos volt tavaly, a piacgazdaság irányába tett lépéseknek alig volt hatása. A kormány bátorítja a kis magánvállalkozásokat, valamint új törvényt hozott a külföldi beruházások ösztönzésére, de az infrastruktúra és az ipar gyengesége, valamint a helyi bürokrácia súlya a jelek szerint elijeszti a tőkebefektetőket.
