Az Anadolu török hírügynökség hétfői információi szerint az erről döntő parlamenti bizottságban öten támogatták, kilencen viszont ellenezték azt a kezdeményezést, hogy a legfelső bíróságon eljárás induljon a korrupcióval, csalással és befolyással való üzérkedéssel gyanúsított politikusok ellen.
A volt miniszterekkel kapcsolatos ügyészségi vádak kivizsgálásával megbízott, májusban létrehozott bizottságban a kormányon lévő, iszlám gyökerű Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) képviselői vannak többségben. A testület döntését január 30-ig még a parlamentnek is meg kell vitatnia, amelyben a mandátumok többségét szintén az AKP birtokolja. Törökországban a mentelmi jog szabályai szerint csak akkor állítható bíróság elé egy politikus, ha azt a törvényhozás jóváhagyja.
A 2013 decemberében tartott razziák során többtucatnyi kormányközeli embert vettek őrizetbe a török hatóságok. A botrány kirobbanásakor még kormányfőként szolgáló, azóta államfővé választott Recep Tayyip Erdogan az őrizetbe vételekért ellenlábasát, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen befolyásos török hitszónokot tette felelőssé, akinek mozgalma, a Hizmet (Szolgálat) jelentős befolyással bír a török igazságszolgáltatásra és a médiára. Gülen tagadta, hogy bármi köze lenne az ankarai kormányt megrengető ügyhöz.
A botrány kirobbanása nyomán több száz államügyészt és rendőrt áthelyeztek vagy menesztettek, adott esetben pedig őrizetbe is vették őket. A tisztogatások megakasztották a korrupciós eljárásokat. Ahogyan arról mi is beszámoltunk: hétfőn harmincnégy rendőrt vettek őrizetbe a török hatóságok, mert állítólag több magas rangú állami tisztségviselő, köztük Recep Tayyip Erdogan elnök telefonbeszélgetéseit hallgatták le.
