Mindez komoly feszültségforrás lehet egy véres hagyományokra visszatekintő választási időszakban, írja az International Crisis Group, az egyik legfontosabb politikai elemző negyedéves jelentésében. Emlékeznek még a Boko Haram-ra? Igen, ők raboltak el egy egész iskoláscsoportnyi kislányt.
Tizenöt évnyi katonai diktatúra után, az 1999-es polgári hatalomátvételtől kezdve az általános választások viharos eseménynek számítottak Nigériában. Idáig a 2007-es voksolások járnak az élen az erőszakosságot, alulszervezettséget és a szavazók manipulációját tekintve. Még a győztes, Umaru Musa Yar’Adua elnök is elismerte, hogy hibázott a versengés során. Az elemzők a 2011-es választásokat tekintik a leghitelesebbnek a demokráciához való visszatérés óta, de az azt követő tiltakozások is több mint ezer ember életét követelték.
Jönnek a választások, vér fog folyni
A következő alkalommal 2015 február 14-én és 28-án szavazhatnak a nigériai állampolgárok. Mind a 36 tagállamban tartanak elnöki, szövetségi parlamenti és állami parlamenti választásokat. A kormányzók sorsáról 29 tagállamban fognak dönteni.
A 2015-ös választások különösen nagy kihívást jelentenek, mivel 1999 óta először küzd majd meg egymással országos szinten a jelenlegi kormányon lévő Népi Demokrata Párt (PDP) és az ellenzék, az All Progressive Congress (APC). Az APC a múlt évben jött létre a négy legnagyobb ellenzéki párt összefonódásával. Jelentősen megváltoztatta a politikai játékteret, hogy komoly ellenfélként állt fel a 15 éve az elnöki széket és a kormányzói posztok többségét birtokló PDP-vel szemben.
Már a választási előkészületek is nagy ellenségeskedést szültek a két párt között, de vallási és regionális alapon is megosztották az országot. A politikai feszültség mellett intézményi hiányosságok is nehezítik az előkészületeket, a biztonsági szervek és a Független Nemzeti Választási Bizottság (INEC) részésől is. A bizottság egyre rendezettebb választásokat szervezett 2011 óta az egyes tagállamokban, de félő, hogy nem tud majd hasonlóan teljesíteni országos viszonylatban.
Hír24 / Jászberényi Sándor
Boko Haram és egyéb fegyveres csoportok
Mindezek mellett egész Nigériában számolni kell az egyre gyakrabban tomboló különböző fegyveres csoportokkal, nem is beszélve az észak-keleti Boko Haram felkelésről, ami miatt három államban van szükságállapot már 2013 májusa óta.
Az iszlamista csoport támadásai és szükségállapot meghiúsíthatják a szavazást Borno, Adamaoua és Yobe államokban. Ha ez megtörténik, az APC, mivel nagyszámú szimpatizánssal bír az északi régióban, sok szavazatot veszíthet, ezért elutasíthatja a választások eredményét és a kormány legitimitása kérdésessé válhat. Az elnökválasztás alkotmányos követelményei sem teljesülhetnének, mivel a pozícióhoz a voksok 25 százalékát meg kell szerezni a tagállamok kétharmadában.
A Boko Haram nem csak a választásokra nézve jelent veszélyt, nagy aggodalomra ad okot az egész országban és nemzetközi szinten is egyre több figyelmet követel. A terrorista csoport neve hausza nyelven nagyjából “a nyugatiasodás elutasítását” jelenti. A hosszabb arab megnevezés (Jama’atu Ahlis Sunna Lidda’awati wal-Jihad) “a Próféta tanainak terjesztése és a Dzsihád iránt elkötelezettek” csoportját takarja.
Az 1960-as függetlenségi háború utáni légkör megfelelő táptalajnak bizonyult a szélsőséges iszlamizmus terjedéshez. A legtöbb nigériai ma sokkal szegényebb, mint a brit uralom időszaka alatt. Ők lettek “erőforáss-átok” és a burjánzó korrupció elszenvedői. Régen a gazdaság alapkövét képező mezőgazdasági termelés jelenleg csak vánszorog. Az ország nagy részében a kormány nem képes a biztonság, a jó minőségű utak, víz, egészségügyi és áramellátás vagy oktatás biztosítására. A helyzet különösen északon aggasztó. A frusztráció és az elidegenedés sokakat arra sarkall, hogy önsegítő etnikai, vallási alapú közösségekbe, lépjenek, melyek sokszor ellenségesek az állammal szemben.
Egy ilyen környezetben formálódott a Boko Haram és lépett színre 2002-ben azzal a céllal, hogy iszlám, a saría által szabályzott Nigériát hozzon létre. Erőszakos támadásokkal csak 2009-től kezdve élt. A észak-keleti államok szükségállapota és a katonai jelenlét ellenére a felkelők jelenleg is sikerrel robbantanak a városokban, égetik porig a vidéki területeket és hajtanak végre vakmerő rajtaütéseket katonai és rendőrségi bázisokon. Támadásaik több mint 5000 civil halálát és legalább 750 ezer ember kitelepítését eredményezték 2013 májusa és 2014 októbere között.
Nem votak mindig ilyen agresszívek. A Boko Haram korábbi vezetője, Mohammed Yusuf a kezdetekben erőszakmentességre törekedett. Állítólag Yusuf egyezséget kötött Borno állam kormányzójelöltjével, Ali Modu Sheriffel, hogy mozgalma támogatni fogja őt, ha cserébe, választási győzelem esetén a régióban bevezetik a saríát, és Yusuf követői állami kormányzati pozíciókhoz jutnak. Sherif tagadja, hogy bármilyen köze lett volna a Boko Haramhoz. Mikor a csoport egyre erősebbé vált, Borno vallási biztosát vádolták meg azzal, támogatja az iszlamistákat, bár a saría sosem került bevezetésre a tagállamban.
Yusuf ezek után kritikusan fordult a kormány felé, bírálta a hivatali korrupciót, melynek köszönhetően megugrott a népszerűsége és a csoport Bauchi, Yobe és Kano államokban is terjeszkedni kezdett. “A politikusok hozták létre a szörnyet, de azután elveszítették felette az irányítást” – jellemezte a helyzetet egy magas rangú biztonsági tisztviselő.
Az Állambiztonsági szolgálat (SSS) többször is letartóztatta és kihallgatta Yusufot, de sosem emeltek ellene vádat, állítólag befolyásos erők avatkoztak közbe. A Boko Haram karizmatikus vezetője külső szalafi kapcsolatai támogatását is élvezte, beleértve Oszama bin Ladenét is, melyből kedvező mikrohitel-konstrukciót biztosított a követőinek, valamint ételt adott és menedéket nyújtott a menekülteknek és a munkanélküli fiataloknak.
A fegyveres felkelés
A Boko Haram és a rendőrség közti összecsapások 2009-ben torkolltak fegyveres felkelésbe. A katonaság letörte a lázadást, százakat ölt meg az iszlamisták közül, és elpusztította a csoport fő mecsetét is. Yusufot elfogták és átadták a rendőrségnek, majd nem sokkal bíróságon kívül határoztak a kivégzéséről.
A Boko Haram ezt követően illegalitásba vonult és egy év múlva rendőrőrsök és laktanyák ellen indított támadásokat, hogy megbosszulja Yusuf és társai halálát. Szóvivőjük a hatóságogtól fogva tartott társai szabadonengedését, a központi mecset helyreállítását és kártérítést követelt a halott harcosokért.
2010-től kezdve a Boko Haram hadjárata kiszélesedett. Már nem csak biztonsági szerveket, kormányzati tisztviselőket és politikusokat vett célba, hanem keresztényeket, kritikus muszlimokat, tradicionális vezetőket, az ENSZ-képviseletet, bárokat és iskolákat. Az utóbbi időkben már puszta terrorizmussá alakult át a tevékenysége. Állami iskolák tanulóit és olyan egészségügyi dolgozókat támadott meg, akik a kormány által támogattott gyermekbénulás elleni kampányban vettek részt. 2014 áprilisában 276 iskolás lányt rabolt el a Borno állambeli Chibokból.
2013 óta van érvényben szükségállapot Borno, Yobe és Adamaoua államokban. Azóta Goodluck Jonathan elnök egyre több katonát telepített az észak-keleti régióba, hogy a szabadcsapatok segítségével kiűzzék a Boko Haramot a városokból. Egy bizottságot is felállított, hogy tárgyalhassanak a csoport vezetésével, de nem jártak sikerrel.
A kormány csak a helyiek megnyerésével érhetett volna el áttörést, reformok bevezetésével, fejlesztésekkel és a korrupció mellőzésével, mivel a szétszórtságának és az így nyert szabad mozgástérnek köszönhetően lehetetlen volt teljesen elfojtani a mozgalmat. A Boko Haram sosem volt teljesen hierarchikusan rendezett. Több vezetővel rendelkezik Adamaoua hegyeiben, Kamerunban vagy Nigerben. A csoport élén álló Abubakar Shekau valószínűleg nem tartja ellenőrzése alatt az összes sejtet. Ilyen például a külföldi célpontokra fókuszáló Ansaru is
Stratégiát váltó terrorcsoport
Nemrég a terrorista csoport stratégiát is váltott és már hagyományos hadviseléssel él a gerilla támadások helyett. Ezredméretű formációkat alkalmaz, hogy elfoglalja majd uralja a kiszemelt területeket. Szeptember közepére a felkelők 25 várost szálltak meg Adamaoua, Borno és Yobe államokban.
November 3-án egy Abujában működő lap arról számolt be, hogy a Boko Haram harcosai 20 ezer négyzetkilométernyi területre tették rá a kezüket a három észak-keleti államban.
November 7-én Adamaoua kormányzója, Bala Ngilari azt mondta, hogy a Boko Haram legalább öt önkormányzati terület felett átvette az irányítást az államban. Baba Ahmad Jidda, Borno államtitkára szerint a tagállam nagy részét már az iszlamista csoport uralja. A kormányzati jelenlét minimális vagy egyáltalán nem is jellemző Borno nagy részén. Az érintett területek legtöbb településéről vagy már kivonultak az állami csapatok, vagy egyszerűen nem is tudták őket megközelíteni. Így a legtöbb politikai szereplő el sem tudja érni a saját választókörzeteit.
A Boko Haram vezetője, Abubakar Shekau már többször is hangoztatta, hogy csoportja nem csupán a nyugati eszmék terjedését ellenzi, szembeszáll a demokráciával, a szekuláris kormánnyal, melyek a pogányság megtestesülései.
A közelgő választások előtt a Boko Haram által kiváltott biztonsági és a humanitárius helyzet már hátrányosan érinti a politikai tevékenységet is. Ha a csoport támadásai fokozódnak a választások előtt, azzal megfélemlítheti a választási szerveket és akadályozhatja a szavazást Bornoban, valamint Adamaoua és Yobe egyes részeiben.
Szembesülve a sivár kilátásokkal, az INEC elnöke, Attahiru Jega még 2013 decemberében azzal állt elő, hogyha a felkelés és a szükségállapot nem érne véget 2015 előtt, nem is kellene megtartani a választásokat az érintett államokban.
Nyilatkozata heves tiltakozásokat váltott ki, főleg az APC tagjai közt, akik jelentős szavazóbázissal bírnak északon. Yobe kormányzója, Ibrahim Geidam azt mondta, hogy senki sem állhat a 2015-ös Yobe-i választások útjába. Murtala Nyakó Adamaoua kormányzója is elutasította az ötletet, mely megfosztaná három állam polgárait szavazati jogaiktól.
Az INEC később azt mondta, bárhol kész lefolytatni a választásokat, ahol azt a biztonsági feltételek lehetővé teszik. Az ACP vezetők ennek ellenére úgy gondolják, a kormányon lévő párt szabotálni próbálja a szavazást azzal, hogy alibiként használja a biztonsági helyzetet.
Túl a politikai pártok csatározásán, az észak-keleti választások meghiúsulása más messzemenő következményekkel is járhat. A Boko Haram felkelése már így is aláásta a katonaság eredményességét, szökéseket és engedetlenséget generálva a csatatéren, megosztottságot a tisztikar tagjai közt és bizalmatlanságot a valássi és regionális választókerületekben. De egy erősen vitatott választási eredmény is széleskörű elegédetlenséget váltana ki, nem is beszélve a felkelőkkel folytatott harc okozta frusztrációról. Elképzelhető, hogy a választások lesz az a szikra, mely kirobbantja a polgárháborút.
