A reformok lényege a dokumentum szerint az lenne, hogy a segélyezési rendszer megnyirbálásával csökkentsék a Nagy-Britanniába érkező uniós bevándorlók számát.
A tervek szerint az unió más országaiból érkező munkavállalók csak négy év itt tartózkodás után lesznek jogosultak a jövedelem kiegészítését szolgáló adókedvezményekre (tax credit) és a lakhatáshoz kapcsolódó szociális juttatásokat is csak ennyi idő után vehetnék igénybe. Az a dokumentumból nem derül ki, hogy ez utóbbi alatt pontosan mit ért a brit miniszterelnök: az úgynevezett lakhatási támogatást vagy az önkormányzati lakáshoz jutást.
Jelentős változás lenne annak a segélynek és adókedvezménynek az eltörlése is, amelyet szintén az Egyesült Királyságban letelepedő uniós állampolgárok vehetnek igénybe az otthon maradt gyermekeik után. Jelenleg erre van lehetőség.
David Cameron péntekre tervezett bejelentésére több hónapnyi találgatás után kerül sor – az elmúlt időszakban a Kelet-Európából érkező bevándorlók számának csökkentése vezető témává vált a brit politikában. A miniszterelnök korábban kilátásba helyezte, hogy ha a jövő évi választásokon nyer, megkezdi az egyeztetéseket az uniós vezetőkkel Nagy-Britannia szerepének újratárgyalásáról, és az unión belüli szabad munkavállalás szigorúbb szabályozásáról.
A pénteki bejelentések ennek a tárgyalássorozatnak az alapjait fektetik le.
David Cameron úgy fogalmaz majd, hogy a brit „emberek érthetően frusztrálttá váltak” az Angliába érkező bevándorlók hatalmas számától. „Nem akarnak korlátlan migrációt, de nem akarnak teljes bevándorlás-mentességet sem. Amit akarnak, az kontrollált migráció. És igazuk van.”
A brit miniszterelnök péntek délelőtti beszédében kilátásba helyezi, hogy a szigetországba érkező uniós munkakeresők a jövőben nem számíthatnak a brit adófizetők támogatására, és ha érkezésük után hat hónappal nem találnak munkát, vissza kell térniük hazájukba.
A tervek között szerepel annak a lehetőségnek az eltörlése is, hogy az Angliában letelepedő uniós állampolgárok unión kívül élő rokonaikat mindenféle korlátozás nélkül Nagy-Britanniába hozhassák.
Cameron szigorúbban szabályozná az egyszer már kitiltott hajléktalanok, kéregetők és csalók esetleges visszatérését is az Egyesült Királyságba, és komolyabb megállapodásokat sürget az EU más országaiból érkező bűnözők deportálására és visszatérésük megakadályozására.
Nem engedélyezné a jövőben újonnan csatlakozó országok állampolgárainak szabad munkaerő piaci mozgását sem az unión belül egészen addig, amíg azok gazdasági teljesítménye nem közelíti meg a jelenlegi tagországokét.
David Cameron azt javasolja majd, hogy a változtatásokat az egész unióra terjesszék ki, de ha ez lehetetlen, akkor csak Nagy-Britannia érdekében egyezkedne.
„Az unión belüli legkeményebb rendszert szeretnénk kialakítani azért, hogy visszaszorítsuk a szabad mozgáshoz köthető visszaéléseket. Azt akarjuk, hogy az országunkba érkező uniós munkakeresőknek legyen állásajánlatuk, mielőtt ide jönnek, ahogy meg akarjuk állítani azt is, hogy az állástalan bevándorlók a brit adófizetők támogatásából éljenek…Azok az uniós munkakeresők, akik semmit nem fizetnek be a rendszerbe, többé semmit nem is vehetnek ki belőle. Azok pedig, akik idejönnek, a jövőben nem maradhatnak itt, ha nem tudnak állást találni” – mondja majd David Cameron.
A konzervatív vezető délelőtti beszédében kilátásba helyezi, hogy a javasolt változtatások az uniós vezetőkkel folytatott jövőbeni tárgyalások alapkövei lesznek, és ezek Nagy-Britannia „abszolút elvárásai” az egyeztetési folyamatban.
David Cameron korábban azt is ígérte, hogy ha megválasztása után sikerül megállapodnia az uniós vezetőkkel az új szabályokban, akkor a 2017-es, szintén általa kezdeményezett népszavazás előtt azért fog kampányolni, hogy Nagy-Britannia az EU része maradjon.
