“Azt szeretném, ha tudnák, hogy az arcátlanság és a vég nélküli követelések ellen vagyunk” – mondta Recep Tayyip Erdogan egy üzleti fórumon Ankarában, ahol felidézte Washington gyakorta elismételt kéréseit az IÁ elleni küzdelem és a szíriai háború kapcsán, amelyek Biden hét végi látogatásán is elhangzottak.
Az Egyesült Államok nyomásgyakorlása ellenére az iszlamista-konzervatív török vezetés továbbra is megtagadja, hogy beavatkozzon a kurd harcosok oldalán a dzsihadisták által hetek óta ostromolt török-szíriai határvárosnál, Kobaninál zajló küzdelembe.
Hatástalanok a légicsapások az Iszlám Állam ellen?
A NATO-tag Törökország ugyancsak megtagadja annak az amerikai kérésnek a teljesítését, hogy nyissa meg a dél-törökországi Incirlikben lévő katonai bázist az Iszlám Állam ellen küzdő nemzetközi koalíció repülőgépei előtt, hogy azok a támaszpont repülőteréről indulva mérhessenek légicsapásokat a terrorszervezet iraki és szíriai hadállásaira.
Ankara továbbra is úgy véli, hogy a légitámadások hatástalanok az IÁ ellen, és azt állítja, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnöknek a hatalomból való eltávolítását kellene a dzsihadisták legyőzésére kialakított stratégia elsődleges céljává tenni.
“Az amerikaiak csupán messziről nézték, ahogy a zsarnok (a szíriai elnök) háromszázezer embert lemészárolt. Némák maradtak Aszad barbarizmusával szemben, miközben a Kobani sorsa miatt a nemzetközi közösségben keltett bűntudatra játszanak” – állította Erdogan, és hozzátette: “mi nem valamiféle +felsőbb szellem+ segítségével oldjuk meg gondjainkat, hanem saját népünk segítségével”. Erdogan két nappal korábban kijelentette, hogy a térséggel kapcsolatos amerikai stratégiát kizárólag a kőolaj mozgatja.
Az amerikai alelnök vasárnap fejezte be törökországi látogatását, anélkül, hogy a két ország viszonyában a szíriai polgárháború kérdésében bármiféle áttörést értek volna el. Mindenesetre a török elnök hangvételével ellentétben egy amerikai tisztségviselő örömét fejezte ki amiatt, hogy a vizit során “közeledtek az álláspontok”.
Törökország amiatt tanúsít elutasító magatartást, mert úgy véli, ha katonai segítséget nyújt a Kobanit védelmező kurdoknak, azzal Aszad rendszerét, és a Törökország keleti részének elszakadásáért 1984 óta küzdő Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) lázadóit támogatná.
A 2011. március 15-én a szíriai elnök rezsimje ellen békés tüntetésekkel kezdődött, majd a véres megtorlás hatására polgárháborúba torkollott szíriai felkelés halottjainak száma mára meghaladja a kétszázezret.