25 évvel ezelőtt, 1989 júniusában, hosszú hajú jogászhallgatóként, az 1956-os forradalomra emlékezve, tüzes beszédben követelte a szabad választásokat, és a 80 ezer, Magyarországon állomásozó orosz katona hazaküldését. Orbán Viktor azonban az azóta eltelt két és fél évtizedben ígéretes, fiatal demokratából olyan vezetővé vált, aki megkérdőjelezi a nyugati értékeket, és példaként tekint Oroszországra – írja cikkében a New York Times.
A patinás amerikai lap, a berlini fal leomlásának 25. évfordulója alkalmából írt cikkben, hosszan ír Orbán oroszbarát politikájáról, és idézik a miniszterelnök júliusi, Tusnádfürdőn elhangzott beszédét, melyben a liberális demokrácia helyett egy a törökhöz, kínaihoz és oroszhoz hasonló „illiberális állam” építéséről beszél. A New York Times szerint a beszédben elhangzottak azt vetítik előre, hogy Magyarország ma már teljesen más irányba halad, mint amit a vasfüggöny és a berlini fal leomlása után a nyugat szerint az országtól várni lehetett.
Fotó: MTI
A lap cikkében beszámol arról, hogy Magyarország is egyike azoknak az egykor a szovjet érdekcsoportba tartozó országoknak, melyek a Szovjetunió felbomlása óta őrlődnek nyugat és kelet között. „A pénz, a kultúra és az energiaforrások miatt ezek az országok még mindig erős szálakkal kötődnek Oroszországhoz. Legalább annyira, mint Európához” – írják, majd emlékeztetnek, Orbán 2008-ban mindezek ellenére is éles hangon kritizálta Putyin politikáját.
Csakhogy ezek a kritikus hangok mostanra elhalkultak, olyannyira, hogy a két ország vezetése ma már szoros barátságot ápol, aminek köszönhetően Oroszország komoly pénzeket fektet be Magyarországon. A mértékadó lap idézi Joschka Fischer, egykori német külügyminisztert, aki azt állítja, Orbán az egyetlen Putyin-párti kormányfő az Európai Unióban.
A New York Times emellett cikkében ír a legfrissebb magyarországi eseményekről: többek között beszámolt az internetadót övező heves tiltakozásokról, és az amerikai kitiltási botrányról is.
