A háborús bűnökkel vádolt Seseljnél tavaly diagnosztizáltak vastagbélrákot, majd meg is műtötték, egy hónappal ezelőtt azonban áttéteket találtak a máján, és egészségi állapota is jelentősen romlott. A szabadon bocsátást a törvényszék azzal indokolja, hogy a hágai börtönben nem tudnák a megfelelő módon kezelni a beteget.
Az NT szerda 18 óráig adott határidőt Szerbiának és Hollandiának, hogy állást foglaljanak az ügyben – írja az MTI a szerb sajtóra hivatkozva.
Fotó: MTI/EPA
A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) információi szerint a hágai törvényszék garanciát kért a szerb kormánytól arra, hogy a vádlott a szabadon bocsátást követően nem léphet majd kapcsolatba tanúkkal vagy áldozatokkal, és azonnal visszatér Hágába, ha a bírói testület ezt kéri.
Rasim Ljajic szerb miniszterelnök-helyettes közölte: Szerbia hajlandó megadni a szükséges garanciákat, ha Seselj kijelenti, hogy tiszteletben tartja a tőle kérteket.
A kormány aggodalma nem alaptalan, ugyanis nem ez az első eset, hogy Seselj szabadon bocsátásáról esik szó. Júniusban Jean-Claude Antonetti bíró javasolta, hogy átmenetileg helyezzék szabad lábra az ultranacionalista Szerb Radikális Párt (SRS) háborús bűnökkel vádolt vezetőjét, mert továbbra is bizonytalan, hogy perében mikor születhet ítélet. Seselj akkor azt mondta, nem fogja tiszteletben tartani a törvényszék egyetlen feltételét sem, kivéve azt, hogy nem hagyhatja el Szerbia területét.
A SRS szombatra tüntetést jelentett be Hágába a Nemzetközi Törvényszék épülete elé. Egyetlen követelésük van: Seselj végleges szabadon bocsátása. Zoran Krasic, a párt egyik vezetője azzal érvelt a szerb sajtónak, hogy a tüntetéssel kívánják felhívni a figyelmet arra: “bármiféle ítélet nélkül már 12 éve van Hágában egy olyan ember, aki egészségesen érkezett oda, most pedig az is kérdéses, hogy élve marad-e”.
Az ultranacionalista szerb politikus 2003 elején önként adta fel magát a Nemzetközi Törvényszéken, pere azonban csak 2007-ben kezdődött. Mindvégig maga látta el védelmét, minden vádpontban ártatlannak vallotta magát. A többi között azzal vádolják, hogy felelős az 1991 és 1994 között Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Vajdaságban elkövetett szerb háborús bűncselekményekért. Ezeket a bűnöket félkatonai szervezetek követték el, Seseljnek pedig jelentős szerepe volt a toborzásukban: nacionalista gyűlöletbeszédei – amelyek gyakran a vajdasági magyarokat is célba vették – hozzájárultak az etnikai feszültségek szításához.
Ügyében tavaly részrehajlás gyanúja miatt felmentették az eljárás egyik bíráját, Frederik Harhoffot, helyére pedig Mandiaye Niangot nevezték ki. A bírócsere miatt elmaradt a tavaly októberre tervezett ítélethirdetés.
