A Handelsblatt című német üzleti lap a devizahitelek forintra váltásának tervéről közölt kommentárt. Mindig a külföldiek ellen című írásában Hans-Peter Siebenhaar kiemelte, hogy a magyar kormány “a média után most a bankokat szorongatja”, a forintosítás “drákói intézkedésével” 3 milliárd eurós költséget terhel a szektorra. A külföldi bankok “szankcionálása Orbán Viktor részéről belpolitikailag népszerű”, sok devizaadós érzi úgy, hogy “a könnyelműen aláírt kölcsönszerződéssel a bank becsapta”, ugyanakkor a lépés rontja az ország befektetői megítélését. A szerző szerint egyes bankok “inkább ma, mint holnap” hagynák el Magyarországot, ha a kivonulás nem járna nagyobb veszteségekkel. A forintosítást jogszabályba foglaló “szokatlan törvényalkotás” célja világos, a pénzügyi rendszer további államosítását szolgálja, így a kormány “nem könnyezi meg az országot elhagyó bankokat”.
A Le Monde című francia balliberális lap szerint az új Európai Bizottságnak “előbb vagy utóbb foglalkoznia kell Magyarország esetével”. A 2010 óta a “nacionalista konzervatív” Orbán Viktor által vezetett ország Joelle Stolz szerint olyan problémát vet fel, amellyel nem számoltak az EU megalkotói: tiszteletben tartja ugyan a maastrichti költségvetési kritériumokat, de egyre aggasztóbb demokráciadeficitet halmoz fel. “Az Európai Unió vajon eltűrheti-e hosszú ideig, hogy miközben az egyik tagállama az engedélyezett 3 százalékos költségvetési deficitküszöb alatt marad, könnyedén eltávolodik az európai család hatályban lévő normáitól, legyen szó a médiaszabadságról vagy egy lehetséges politikai alternatíva garantálásáról?” – tette fel a kérdést. A magyar kérdés még nincs a brüsszeli prioritások között, Washington radarjára viszont már felkerült. A lap idézte Obama elnököt, úgy vélte: precedens nélküli a rendszerváltás óta, hogy az amerikai elnök Magyarországot Vlagyimir Putyin Oroszországával és az Alijev-klán Azerbajdzsánjával egy kategóriában említse. A tudósító azt is megjegyezte, hogy a politikusi kommentárokat megelőzően nem túl hízelgő szerkesztőségi írások jelentek meg a nagy amerikai napilapokban, valamint a német konzervatív lapokban. Valamennyi írás meglepőnek tartotta Brüsszel passzivitását Orbánnal szemben – hangsúlyozta a lap. A lap szerint az Egyesült Államokban, Lengyelországban vagy a balti államokban is Magyarországot a NATO gyenge láncszemének tekintik.
Viszonylag terjedelmes cikkben foglalkozott a The Wall Street Journal című amerikai lap a honlapján azzal, hogy “Magyarország betiltja egy általa +rasszistának+ nevezett amerikai csoport értekezletét”. A szóban forgó, amerikai székhelyű National Policy Institute (NPI) elnöke, Richard Spencer erre reagálva kijelentette: “Csak azt a következtetést vonhatom le, hogy Orbán Viktor és mindazok, aki támadják a konferenciát, félnek a mondandónktól.” A The Wall Street Journal megszólaltatta Gyöngyösi Mártont, “a szélsőjobboldali Jobbik párt prominens tagját, aki eredetileg rajta volt a felszólalók listáján”, de “hétfőre a neve lekerült onnan”. Gyöngyösi azzal indokolta távolmaradását, hogy “a konferencia időpontja ütközik több kampányeseménnyel” a helyhatósági választások előtt. “Ráadásul nemigen tudok rokonszenvezni néhány felszólaló nézeteivel – nevezetesen az amerikai rasszistákkal; az ő ideológiájukat egyáltalán nem osztom” – fűzte hozzá a lap szerint a jobbikos politikus.
A Tages-Anzeiger című zürichi napilap azt írta, hogy a magyar kormány akadályozza a svájci kohéziós támogatások kifizetését. Bata Boglárka, a Kárpátok Alapítvány vezetője a lapnak elmondta, hogy ha a hatóságok “valóban elveszik” az adószámunkat, valószínűleg nem tudják majd megvalósítani a Svájc által finanszírozott projektjeiket. Bata úgy véli, hogy a magyar kormány a nyomozásokkal megszegte a Svájccal kötött együttműködési megállapodást, ugyanis a szerződés alapján az ellenőrzés joga nem a KEHI-t illeti. A svájci Szövetségi Külügyminisztérium szóvivője, Georg Farago szerint ugyanakkor – írja a szerző – “tekintettel a magyar kormány azon felelősségére, hogy a projektek megvalósulása rendben történjen, nem lehet megtagadni tőle azt, hogy a KEHI házkutatást hajtson végre”. A lap kedden összesen négy írásból álló körképet közölt az észak-magyarországi Kazincbarcikáról és térségéről. Kommentárja szerint rossz a térség gazdaság és szociális helyzete, és Svájcban éppen az ilyen térségek megsegítésére gondoltak, amikor a kohéziós támogatás mellett döntöttek.
A magyar miniszterelnököt bírálja kedden a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap.
“Huszonöt évvel ezelőtt Orbán Viktor, még mint a fiatal liberálisok vezére, azzal írta be magát a tankönyvekbe, hogy a televízió egyenes adásában Magyarországról való távozásra szólította fel a szovjet hadsereget. Ugyanez a férfi azonban az idén a szovjet politikusok utódait Közép-Európába való visszatérésre szólította fel” – írja Martin Ehl, a lap külpolitikai rovatvezetője. Az Orbán-kormány az év elején meglepetésre nagy összegű kölcsönt vett fel Moszkvától a Paksi atomerőmű kibővítésére, majd a múlt héten leállította az Ukrajnába irányuló gázszállításokat, amivel aláásta az európaiak igyekezetét, hogy segítsenek Kijevnek a Moszkvával fennálló vitájában. “Az atomkölcsönnel, s legutóbb az Ukrajnába irányuló szállítások leállításával az egykori radikális Orbán orosz vazallussá vált” – zárja jegyzetét a Hospodárské Noviny.
