A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) választmánya szombati Beregszászon tartott ülésén túlnyomó szavazattöbbséggel jóváhagyta a jelölést az előrehozott októberi ukrán parlamenti választásokon.
Nem alakítói, elszenvedői a sorsuknak
A kijevi Központi Választási Bizottság (CVK) elutasította a magyar szervezet kérését a kárpátaljai tömbmagyarság településeit magában foglaló, magyar többségű egyéni parlamenti választási körzet létrehozására. Ezután érkezett Porosenkóék ajánlata a parlamenti mandátumra esélyes 62. helyről.
Brenzovics László elmondta, hogy nehéz döntés a KMKSZ számára a Porosenko-féle párt ajánlatának elfogadása, ám tekintettel a jelenlegi rendkívül súlyos ukrajnai helyzetre, és arra, hogy „a kárpátaljai magyarság az elmúlt közel száz évben nem alakítója, hanem elszenvedője volt sorsának”, ezt meg kellett lépni. Most Ukrajnában sorsdöntő idők járnak, ezért fontos, hogy a kárpátaljai magyarságnak legyen ráhatása saját helyzetének alakulására, ami legnagyobb mértékbe a parlamenti képviselet révén érvényesíthető – tette hozzá.
Fotó: MTI / Soós Lajos
Darcsi Karolina politológus, a KMKSZ kommunikációs és politikai titkára előadásában kiemelte: a KMKSZ-nek felajánlott, a felmérések szerint befutónak számító hely felajánlása a BPP részéről nemcsak az elnökjelölt Porosenko és a KMKSZ májusban megkötött választási paktumának köszönhető, hanem annak, hogy a 150 ezres kárpátaljai magyarság közel 50 ezer választásra jogosult tagja adta a voksát az elnökválasztáson Porosenkóra. A kárpátaljai magyarok ezáltal alkupozícióba kerültek – emelte ki.
Pártszakadás is volt a magyarok között
A kárpátaljai magyarok 1989-ben megalakult érdekképviseleti szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) 1990-ben, még az egykori Szovjetunió kötelékében, bekapcsolódott az ukrán parlamenti választásokba. A magyar szervezet akkori elnöke, Fodó Sándor a Nagyszőlősi járásban indult a törvényhozási mandátumért, ám a magyarok számára hátrányos etnikai arányok miatt alulmaradt a megmérettetésen.
A független Ukrajnában 1994-ben tartott első parlamenti választásokon három magyarok által is lakott kárpátaljai járásban indított képviselőjelölteket a KMKSZ. Tétje azonban csak a Beregszász központú választókerületben tartott voksolásnak volt. A megmérettesen Fodó Sándor KMKSZ-elnök indult helyettese, Tóth Mihály ellen, aki akkor a Beregszászi járás vezetői tisztségét is betöltötte. Az összecsapásból Tóth került ki győztesen, ám ennek a KMKSZ szakadása lett a következménye. A mögötte felsorakozott, kisebbségben lévő középszintű szervezetek kiváltak a KMKSZ-ből és Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma (KMSZF) néven egyesültek. Később a KMSZF tagszervezetei betagozódtak a korábban Fodó által létrehozott, országos szintű Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségbe (UMDSZ), amely a magyarországi baloldal támogatását élvező Tóth Mihály vezetésével a KMKSZ ellenlábasává vált.
A következő, 1998-as, vegyes rendszerű parlamenti választások, amelyek a KMKSZ és a belőle kivált szervezetek küzdelmének a jegyében zajlottak, Kovács Miklós akkori KMKSZ-elnök és Tóth Mihály párharcát hozta a Beregszász központú, magyar többségű választókerületben. A voksolásból Kovács került ki győztesen. A parlamentben – a magyar szervezet jóváhagyásával – belépett a jelenlegi ukrán elnök, Petro Porosenko által szervezett Szolidaritás elnevezésű frakcióba.
Sokáig nem volt magyar a parlamentben
A 2002-es parlamenti választásokon a magyarországi jobboldal támogatását bíró Kovács ellen a kárpátaljai magyar politikai életben röviddel korábban feltűnt Gajdos István szállt ringbe az UMDSZ támogatásával. A felek közötti, korábban nem tapasztalt hevességű küzdelemből Gajdos került ki győztesen a magyar többségű, Beregszász központú választókerületben. A KMKSZ azzal vádolta ellenfelét, hogy csalással jutott parlamenti mandátumhoz. Kovács keresetet nyújtott be a választási manipulációval kapcsolatban a strasbourgi emberjogi bírósághoz, amely a KMKSZ elnökének adott igazat.
A magyarországi baloldal által is támogatott Gajdos István 2002 után a parlamentben az akkor vezető ukrán politikai erőnek számító Ukrán Egyesített Szociáldemokrata Párt (SZDPU) frakciójában tevékenykedett, majd a 2004-es narancsos forradalom után átlépett az Ukrán Szocialista Párt (SZPU) frakciójába. A 2006-os parlamenti választások előtt módosították az ukrán választójogi törvényt, ezért a voksoláson csak pártok indulhattak, így 2012-ig nem volt magyar képviselő a kijevi törvényhozásban.
A 2012-es törvényhozási választásokra visszaállították ugyan a vegyes választási rendszert, ám a korábbi magyar többségű választókerületet három részre osztották, így magyar jelölt nem indulhatott eséllyel a voksoláson. Ennek ellenére ismét lett kárpátaljai magyar képviselője ukrán parlamentnek, mert az akkor kormányzó Régiók Pártja (PR) befutó helyet ajánlott fel Gajdos István UMDSZ-elnöknek annak fejében, hogy a szervezet a választáson a PR-t és annak a magyarok által is lakott térségben induló egyéni jelöltjeit támogatja. Gajdos 2012 decemberétől az ukrán parlament emberi jogi, kisebbségi és a nemzetiségek közötti kapcsolatok kérdéseivel foglalkozó parlamenti bizottság titkáraként tevékenykedett a PR frakciójában. Ebből a Viktor Janukovics államfő bukását hozó 2014 februári kijevi események után kilépett, és azóta független képviselőként működik.
