Humanitárius folyosó kialakítását jelentette be hétfőn Szenegál, hogy lehetővé tegye a nemzetközi segélyszervezetek számára az Ebola-járvány sújtotta országok elérését.
Az Atlanti-óceán partján fekvő ország augusztus 21-én zárta le a határait, hogy így fékezze az elsősorban Nyugat-Afrikát érintő járvány terjedését. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) bírálta a lépést, arra hivatkozva, hogy a vírus már így is jelentős károkat okozott az érintett országok gazdaságában és amúgy is rossz egészségügyi rendszerében, amely károkat a határzár tovább fokozza.
A szenegáli egészségügyi tárca bejelentésével párhuzamosan az Afrikai Unió tagállamainak képviselő Addisz-Abebában egyeztettek az Ebola-stratégiáról.
Mehetnek a zarándokok
A nigériai kormány tudatta, hogy a 174 milliós lakosságú országban immár huszonháromra emelkedett a bizonyítottan Ebolától megbetegedettek száma. Közülük eddig nyolcan életüket vesztették. Az Arab News című angol nyelvű szaúd-arábiai napilap hétfői cikkében arról számolt be, hogy ennek ellenére nem tiltják meg az éves mekkai zarándoklatot a Nigériából érkezők számára. Rijád áprilisban közölte, hogy idén nem ad vízumot a Sierra Leone-i, libériai és guineai zarándokoknak.
Hivatalos adatok szerint eddig közel kétezer-egyszázan haltak meg a kór okozta betegségben Guineában, Libériában és Sierra Leonéban. A vírus eddig csaknem négyezer embert betegített meg.
Ez a legsúlyosabb Ebola-járvány a vírus csaknem negyven évvel ezelőtti megjelenése óta. A kór mostani terjedése februárban Guineában kezdődött, a járvány azóta Nigériára, Sierra Leonéra és Libériára is átterjedt. A járvány vérrel és más testnedvvel terjed. A betegség tünetei közé tartozik egyebek közt a hirtelen felszökő láz, a hasmenés, a hányás és bizonyos esetekben a belső vérzés. A vírus hatására összeomlik a szervezet véralvasztó képessége, fellép az elvérzés veszélye, majd a betegség végzetessé válik. Az Ebola-vírust a Kongó egyik mellékfolyója után nevezték el, ahol a kórokozót 1976-ban felfedezték.
