“Nagyon aggódom, mert valahányszor úgy tűnik, hogy ennél rosszabb már nem lehet, a helyzet még tovább súlyosbodik” – mondja a 35 éves Helen Sildna, a zenei fesztiválok rendezője Tallinnban, ahol Obama útban a walesi NATO-csúcstalálkozóra rövid időre megáll szerdán, hogy megnyugtassa a biztonságuk miatt aggódó balti országokat.
Százötven neves baltikumi személyiség, köztük Arnold Rüütel volt észt, illetve Vytautas Landsbergis egykori litván elnök ugyanis felhívást tett közzé, amelyben szövetséges NATO-csapatok állandó jelenlétét sürgették országaikban.
„Ha nem lennénk NATO-tagok már itt lennének”
“Oroszország neoimperializmusa miatt attól kell félnünk, hogy mi lehetünk expanzionista álmainak következő célpontjai. Ne engedjük ezt” – írták.
“Kérjük, hogy biztosítsák a szövetséges csapatok állandó jelenlétét országaink területén. Egész Európa biztonsága és szabadsága függ ettől” – folytatódik a felhívás.
Janis Janson, egy 47 éves lett férfi, akit az AFP egy rigai piacon kérdezett, bűnözőnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt. “Ha sikerrel jár Ukrajnában, bármibe fogadhat, hogy idejön. Ha nem lennénk a NATO-ban, már itt is lenne” – vélekedett.
Orosz páncélos Krímen (Fotó: MTI)
Aggodalmat vált ki a balti országokban jelen lévő népes orosz ajkú kisebbség is, miután Oroszország kinyilvánította jogát a határain kívül élő honfitársai megvédelmezésére. Észtországban és Lettországban az oroszok a lakosság több mint negyedét alkotják, számukat 1,3-2 millió közé teszik.
De Oroszország ukrajnai viselkedése nem minden baltikumi orosznak tetszik. “Én Putyin híve voltam. Először úgy gondoltam, igaza van, hogy elfoglalta a Krímet, de ma már nem így gondolom. Ukrajna Oroszország barátja volt. Érdemes volt elveszteni egy jóbarátot egy kis darab terület kedvéért?” – mondja az 52 éves Anna Szlavinszkaja, aki a rigai pályaudvaron egy csokor virággal a kezében éppen moszkvai barátainak érkezésére vár.
Gyűjtenek az ukránoknak
A 75 éves Enn Toom nyugdíjas észt matematikus nagyon aggódik a moszkvai “fekete propaganda” miatt.
“Utalhatok egy észtországi orosz példájára, aki az orosz propaganda hatására Ukrajnába utazott, hogy segítsen az ukrán testvéreknek a ‘fasiszta kijevi juntával’ szemben. Néhány hét múlva, látva a helyszínen a valóságot, hazatért” – mondta.
Litvániában gyűjtés indult az ukránok javára. Vytautas Budreika, egy 25 éves menedzser a közösségi internetes portálokon gyűjti az adományokat.
“Hat éve még úgy gondoltam, hogy Oroszország nem jelent fenyegetést. De a 2008-as grúziai és a jelenlegi ukrajnai események után ma már nem így gondolom. Nagyon félünk” – mondja.
Rossz fejezetek a XX. századból
Lengyelországban kevésbé érezhető az aggodalom, de a történelmi analógiák sokak emlékezetében felrémlenek.
“Fegyveres erőszakhoz folyamodni szomszédaink ellen, elfoglalni területüket, gátolni külpolitikájuk szabad megválasztását, mindez nyugtalanító módon emlékeztet a XX. századi európai történelem rossz fejezeteire” – jelentette ki Bronislaw Komorowski lengyel elnök.
Sandra Kalniete korábbi lett külügyminiszter és volt európai uniós biztos szerint “ha most nem állítjuk meg Oroszországot, folytatni fogja holnap és holnapután”. A szövetséges erők állandó jelenléte a balti államokban és Lengyelországban szerinte elsődleges fontosságú, nemcsak a szóban forgó országok, hanem egész Európa bitonsága szempontjából is.
