A szerb titkosszolgálat eddig több mint nyolcvanezer személyes iratot adott át a levéltárnak, ezek között van, ami néhány oldalas, de akadnak több tízezer oldalas jelentések is. A legtöbb parlamenti párt támogatásáról biztosította azt a javaslatot, hogy kutathatók legyenek a kommunizmus idején született ügynöki jelentések. A törvényt már többször beterjesztették, de eddig nem fogadták el.
A jugoszláv tagköztársaságok mindegyikének saját biztonsági szolgálata volt, ezért a levéltárosok úgy vélik, hogy a többi ország állampolgárairól nem sok adathoz lehet majd hozzáférni Belgrádban. Ráadásul nem biztos, hogy mindent meg lehet majd tudni a személyes dossziék titkosságának feloldása után – a levéltári iratok egy része ugyanis Szerbia 1999-es NATO-bombázása során megsemmisült.
