David Cameron miniszterelnök nem sokkal későbbi nyilatkozata szerint az intézkedést az indokolja, hogy közvetlen fenyegetést jelent Nagy-Britannia nemzetbiztonságára az Iszlám Állam nevű, Irakban és Szíriában előretörő szélsőséges milícia brutalitása.
Ennél csak a konkrét fenyegetettség az erősebb
Az ötfokozatú brit készültségi rendszerben az eddigi “jelentős” helyett a “súlyos” kockázatra figyelmeztető riasztási szint lépett érvénybe. Ennek hivatalos meghatározása szerint “nagyon valószínű”, hogy Nagy-Britanniát terrortámadás éri.
A készültségi listán ennél már csak egy magasabb riasztási fokozat van, a “kritikus”, amelyet akkor rendelnek el, ha a brit kormány küszöbönálló merénylet terveiről kap konkrét értesüléseket.
Theresa May a készültségi fokozat emeléséhez fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Londonnak jelenleg ilyen konkrét értesülései nincsenek; az intézkedést a szíriai és az iraki fejlemények indokolják, mivel az ott tevékenykedő szélsőséges csoportok terrortámadásokat terveznek a Nyugat ellen.
500 brit csatlakozott az Iszlám Államhoz
Cameron a készültségi szint emelésének bejelentése után, a Downing Streeten tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján közölte: a kormány legalább ötszáz olyan brit állampolgárról tud, akik Szíriában vagy Irakban csatlakoztak az Iszlám Államhoz, terrorcselekményeket követtek el, és ha hazatérnek, a brit nemzetbiztonságot is veszélyeztethetik.
Fotó: MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga
A brit miniszterelnök szerint az iszlamista szervezet a kormány által korábban vélelmezettnél is nagyobb veszélyt jelent Nagy-Britanniára, és e veszély folyamatosan erősödik. “Találtunk réseket a páncélzatunkon” – fogalmazott részletek említése nélkül a kormányfő a terrorkészültségi szint emelését indokolva. Cameron közölte azt is, hogy a brit kormány új törvénytervezetet készít elő, amelynek alapján könnyebben be lehet majd vonni azoknak a brit állampolgároknak az útlevelét, akik csatlakoztak vagy csatlakozni készülnek az Iszlám Államhoz. Ezzel meg lehet akadályozni kiutazásukat, illetve a már Szíriában vagy Irakban harcoló britek hazatérését.
Hozzátette: a riasztási szint emelése nyomán valószínűleg észlelni lehet majd változásokat a rendőrségi tevékenységben, és több lesz a fegyveres rendőr is az utcákon. Kérte ugyanakkor, hogy a lakosság “az eddigi normális módon élje mindennapi életét”.
Kétszer már volt kritikus fenyegetettség
A jelenleg használt brit riasztási rendszert a 2005 júliusában elkövetett londoni merényletsorozat után dolgozták ki. Abban a támadásban négy brit állampolgárságú muszlim öngyilkos merénylő robbantott fel három metrószerelvényt és egy városi buszt, 52 utast megölve, és több mint hétszázat megsebesítve.
A legmagasabb, “kritikus” készültségi fokozatot azóta kétszer, 2006-ben és 2007-ben léptették életbe. Az első alkalommal egy terrorcsoport egyszerre több, Londonból Észak-Amerikába tartó utasszállító repülőgépet akart felrobbantani az Atlanti-óceán felett. A kiszemelt hét járaton összesen több mint 1500-an utaztak. A csoport hidrogén-peroxidot akart a gépek fedélzetére csempészni üdítőitalos vagy szájvizes palackokban, és ezekből a felszállás után készítettek volna pokolgépet.
Ennek a merénylettervnek a leleplezése vezetett ahhoz a sok országban máig érvényes korlátozáshoz, amelynek alapján bizonyos mennyiségen felül nem lehet folyadékot és képlékeny anyagokat a repülőgépek utasterébe felvinni.
A “kritikus” riasztási szintet egy évvel később is életbe léptették, miután csak nagy szerencsével sikerült meghiúsítani egy újabb készülő merényletsorozatot, amelynek kitervelői a londoni belváros több helyszínén, illetve a glasgow-i repülőtéren akartak autóba rejtett pokolgépeket felrobbantani.
