Nagyvilág
Kawa nyitó (irak)

„Ha elfognak, levágják a fejedet. Meg az enyémet is”

Egy nép, amelynek sosem volt önálló állama, most a terroristák kalifátusa ellen háborúzik. Marxista fogadtatás a reptéren és kalasnyikov a hátsó ülésen. Jászberényi Sándor a kurdok földjéről tudósít. Iraki krónika - első rész.

Korábban a témában:

Irakban a legbiztonságosabban a kurd autonómia területe közelíthető meg Magyarországról. Két átszállás Törökországban, és húszórányi várakozás után a török tranzitban már bent is állok az az Iraki Kurd Autonómia fővárosa, Erbil nemzetközi repterén, ahová, miután lefényképeznek, be is engednek. Vízumot 15 napra a reptéren is igényelhet az ember.

Hajnali három óra van. A gép két órát késett. A reptér érkezési termináljáról biztonsági okokból buszok visznek a lejjebb található vízumellenőrző ponthoz, utána vehetjük át a csomagjainkat. Már ha megérkeznek a csomagok, és nem utazgatnak tovább valahol Törökországban.

Miután kidühöngöm magam, egy szál ingben, egy laptoppal és egy fényképezőgéppel felszerelkezve be is lépek az országba. A reptér bejáratánál hatvanéves, bajszos bácsi fogad. Ő Kaúá Nádír Káder, a házigazdám. Egy idősebb pesmerga harcos. A kezében egy táblára van írva a nevem.

Két csók jobbról és balról, majd Káká (így becézik az öreget) azt mondja:

„Isten hozott Kurdisztánban, a kurd marxisták köszöntenek!”

Illedelmesen megköszönöm a szíves fogadtatást, majd beülünk a kocsijába, és elindulunk Erbil külvárosa felé.

Erbil (irak)Fotók: Hír24/Jászberényi Sándor

Egy pillanatra sem zavartatom magamat, hogy Káká marxista performanszával deklarálta politikai hovatartozását, és kinyilatkoztatta, hogy a kurdisztáni munkáspárt, a PKK lelkes tagja, aktivistája. Bár a pártot és annak politikai szárnyát terrorszervezetként jegyzi a NATO és az Európai Unió, Magyarországgal sosem volt problémájuk a kurdoknak. Azokban az országokban kapják meg ezeket a titulusokat, ahol nagy számban élnek – Törökországban, Iránban és Szíriában. A kurd népnek sosem volt önálló állama ugyanis, a függetlenségi törekvések pedig hamar a terroristák közé sorolnak bármely népcsoportot. Pláne, ha ezek katonai akciókkal is járnak.

Most találkozunk először, Káká azonban azonnal az otthonába visz, ahol elhelyez. A padlón alszunk vidám színű pokrócokban.

Kawa otthon (irak)

Elalvás előtt az ISIS-ről beszélgetünk. Büszkén meséli, hogy a szíriai YPEG-gel megerősödött pesmerga erők visszaverték az Iszlám Államot és szunnita szövetségeseit. Jelenleg Moszulért folyik a harc a kalifátus ellen. Ez jelentős előrelépés, tekintve, hogy pár hete alig tudták megállítani az iszlamistákat, húsz kilométerre Erbiltől.

„A világ most Kurdisztánra figyel – mondja Káká lefekvés előtt. – Mi vagyunk az utolsó védővonal a civilizált világ és e között a barbár söpredék között.”

Neki is van barátja, akit megkínoztak, és lefejeztek az elmúlt hetekben. 

Vérdíj a nyugati újságírók fejére

Reggel Káká felesége elkészíti a reggelit. Miután ettünk, öltözködni kezdünk. Káká egy orosz parabellumot vesz elő, és ellenőrzi a tárat.

„Minek a fegyver?” – kérdem.

„Ja, miattad van. A DÁES (ez az ISIS arab rövidítése) vérdíjat tűzött ki minden nyugati újságíró fejére. Ezt értsd szó szerint. Ha elfognak, levágják a fejedet. Meg az enyémet is.”

„Bent vannak Erbilben is?”

„Mindenhol ott vannak” – mondja, és kibiztosítja a pisztolyt. A kocsi hátsó ülésén egy kalasnyikov is figyel a biztonság kedvéért.

A tervünk az, hogy ma még nem megyünk ki a frontvonalra. A nap jelentős részét azzal töltjük, hogy különböző politikai interjúkat készítünk. És persze a rituáléval. Ahhoz ugyanis, hogy újságíróként csatlakozhassunk a kurd önvédelmi erőkhöz, a pesmergákhoz, nem árt hozzájárulást kérnünk a kurd politikai szervezetektől. A kurd kormányzat csapatai mellett ugyanis szíriai- és törökországi kurd pesmergák is harcolnak az ISIS ellen. A Szindzsár hegy ostromának megtörésében például – az amerikai légitámadások mellett – óriási szerepe volt annak a több ezer szíriai pesmergának, akik gyalog érkeztek a kantonokból, hogy felvegyék a harcot a DÁES fekete ruhás csapataival, akik gyerekeket fejeztek le és keresztényeket temettek el élve a hegyekben.

Rituális fogadtatás

A cél érdekében Káká egy mecsetbe visz, ahol a pesmergák szíriai- és török szárnyának vezetősége gyűlik össze. Péntek van, férfiak kurd nemzeti viseletben állnak az udvaron.

„Ne mondj semmit, ne csinálj semmit, csak amit én” – kapom az utasítást Kákától.

Jobb kézzel köszöntő férfiak gyűrűjében ülünk le a mecsetben, míg Káká egyenként bemutat a megfelelő vezetőknek. Örömmel fogadnak, és remekül szórakoznak az egyiptomi arabon. Engem mindenki megért a ramadáni szappanoperák miatt, melyeket Egyiptom exportál a Közel-Keletre, de nekem problémáim vannak az iraki arab dialektussal, hiába élek négy éve a Közel-Keleten.

Megkapom az engedélyeket, hogy csatlakozhassak a pesmergákhoz. A Qandil hegységbe is meghívnak, hogy látogassam meg az ottani kurd szabadcsapatokat.

Álom a „Nagy Kurdisztánról”

Kurdisztán örömmel fogadja az újságírókat. Azt remélik, a kurdok harcos kiállása a szélsőséges iszlamista terrorizmus ellen előremozdítja a kurd állam ügyét. Nincs egyetértés egyébként a független Kurdisztán kérdésében a kurdok között. Az iraki autonómiát kormányzó Maszúd Barzáni elnök a DÁES-offenzíva elején felvetette az autonómia elszakadását Iraktól, ami jó visszhangra talált az Egyesült Államokban és Izraelben. Ám a törökországi és szíriai kurd politikai szervezetek elutasítják az ötletet, attól tartva, hogy ez véglegesen aláássa a többi kurd területi igény és „Nagy Kurdisztán” beteljesülését. Nyílt konfrontáció nincs a kurdok között. Egységbe tömöríti őket a közös ellenség, a DÁES. A konfliktust azonban érezni a levegőben.

A nap jelentős részét azzal töltjük, hogy a szükséges engedélyeket megszerezzük. Ez simán megy. Délután Káká felöltözik a tradicionális pesmerga ruhákba, vállára veszi a puskát, és kimegy megnézni, hogy állnak a dolgok – ragaszkodik hozzá, hogy én is öltözzek be pesmergának.

Az éjszakát az erbili Panda Hotelben töltöm, nem akarok visszaélni bűbájos házigazdám és családja vendégszeretetével. A hotelt jazidik vezetik, saját fegyveres őrséggel. Tíz után Káká magamra hagy, azzal, hogy pihenjek, mert reggel megyünk a frontra.

Hotel2 (irak)

Jót szórakozom a szobaajtóra kitett figyelmeztetésen, mely kétséget sem hagy afelől, hogy Irakban vagyok. A borzasztó angolsággal megírt üzenet a vészkijáratok helyett arról tájékoztat, hogy a hotel nem vállal felelősséget a szobában hagyott jelentős értékekért (pénz, arany, fegyver), kivéve, ha azokat leadjuk a recepción.

Hajnali háromkor arra ébredek, hogy zörgetnek az ajtómon. A hotel jazidi recepciósa, a felesége és a hároméves kisfiuk áll az ajtóban. Sírva könyörögnek, hogy vigyem őket magammal Európába, mert itt megölik, lefejezik, élve eltemetik őket.

„Legalább a gyereket mentsd meg” – mondják.

Abban maradunk, hogy holnap visszatérünk erre a kérdésre.

Ajánlott videó mutasd mind

Kvangdzsu, 2019. július 21.
Hosszú Katinka a 200 méter vegyesúszás elõfutama után a 18. vizes világbajnokságon a dél-koreai Kvangdzsuban 2019. július 21-én. A szám olimpiai bajnoka és világcsúcstartója 2:07.02-es idõvel ért célba.
MTI/Kovács Tamás

Vizes vb: Hosszú Katinka úszásán elámult a világ

Kvangdzsuban az úszók is megkezdték a versenyzést magyar idő szerint vasárnap hajnalban. Háromszoros olimpiai bajnokunk mindjárt elképesztő időt repesztett, de Késely Ajna is egyéni csúccsal jutott fináléba, míg a férfi gyorsváltó olimpiai kvótát szerzett..

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.