A tisztségviselő a Midi Libre című francia napilapnak hangsúlyozta: az “orosz agresszió” vészjelzés az Észak-atlanti Szövetség számára, Európa biztonsága szempontjából új helyzetet teremtett. Ezért indokolt lenne új védelmi terveket kialakítani, és fokozni kell a hadgyakorlatokat – tette hozzá.
Rasmussen szerint Vlagyimir Putyin elnöknek az a célja, hogy befolyási övezetet hozzon létre a NATO szomszédságában. Emlékeztetett: az elmúlt öt évben Oroszország 50 százalékkal növelte védelmi kiadásait, míg a NATO tagállamaiátlagosan 20 százalékkal csökkentették a katonai célokra fordított költségvetésüket. “Ez tarthatatlan, meg kell fordítani a tendenciát” – szögezte le a főtitkár.
Sajnálattal állapította meg, hogy miközben gyümölcsöző kapcsolatokat kellene kialakítani a Nyugat és Oroszország között, Moszkva ellenfélnek tekinti a NATO-t. Alkalmazkodni kell tehát az új helyzethez – tette hozzá.
Rasmussen ezzel az interjújával lényegében választ adott David Cameron levelére, amelyet neki és a szövetség többi 27 tagállama vezetőjének küldött. A brit miniszterelnök szerint az ukrán válság miatt a NATO-nak át kell gondolnia hosszú távú kapcsolatait Oroszországgal, mert az ellenségként tekint a blokkra.
A hat hónapja tartó orosz-ukrán válsággal kapcsolatban hosszú távú intézkedéseket sürgetett annak érdekében, hogy a szövetség bármilyen fenyegetésre gyorsan tudjon reagálni, meg tudja nyugtatni a biztonságukért aggódó tagországokat, valamint el tudjon hárítani bárminemű orosz agressziót. Javasolta a hadgyakorlatok új menetrendjének kidolgozását, új infrastruktúra kiépítését, illetve a NATO gyors reagálású erőinek 25 ezer fősre bővítését.
