Ellen Johnson Sirleaf elnök egy válságtanácskozáson vasárnap közölte, hogy a kormány mindent megtesz a vírus megállítására, a reptéri hatóságok például megvizsgálnak minden Libériába érkező vagy onnan elutazó embert, hogy nem fertőzött-e.
Hozzátette, a legjelentősebbeket kivéve minden határátkelőt lezárnak, azokon, amelyek tovább működhetnek, szűrővizsgálat elvégzésére és a megelőzésre alkalmas állomásokat alakítanak ki. A megelőzés érdekében szigorú intézkedéseket léptetnek életbe, amelyeket a legapróbb részletekig be fognak tartani – mondta. Az intézkedések keretében szigorítják a nyilvános eseményeket, többek közt a felvonulások és a tüntetések megtartását.
Az Ebola a fertőzöttek akár 90 százalékával is végezhet, noha a mostani járvány halálozási rátája hozzávetőleg 60 százalékos. A vírus erősen fertőző – különösen a betegség lefolyásának utolsó szakaszaiban – tünetei között pedig a hányás, a hasmenés, valamint a belső és a külső vérzés is szerepel.
“Nem kétséges, hogy az Ebola-vírus országos egészségügyi probléma, és egyre inkább úgy tűnik, fenyegetést jelent az életmódunkra is, mert komoly gazdasági és társadalmi következményei vannak” – fogalmazott az elnök.
Az eddigi intézkedések dacára a kórokozó egyre inkább terjed, Guineában és Sierra Leonéban is. Libériában meghalt a betegséggel foglalkozó első számú orvos, Samuel Brisbane – közölték a hatóságok vasárnap. Két amerikai is elkapta a vírust Libériában.
Vajon mi lehet Pucérsegg tábornokkal?
Libériában hihetetlen dolgok történnek, és ilyen történet Pucérsegg tábornoké is. A férfi a véres libériai polgárháborúban (1989-1996, illetve 1999-2003) vezetett egy militáns csapatot, s mindenki csak Pucérsegg Tábornoknak hívta, mivel folyton meztelenül rohant harcba – azt hitte magáról, hogy így nem fogja a golyó. Nem is fogta, ő viszont bestiálisan kegyetlen volt: halomra ölt sok-sok ártatlant, bevallása szerint kb. 20 ezer ember halálát okozta csak ő maga.
Egyszer főhadiszállásán pihenve belépett a szobájába egy pap, és elmondta neki, hogy rossz ember, rosszul cselekszik, és ezért a pokolra fog kerülni, majd elment. A tábornok döbbenten állt a jelenés előtt, majd számon kérte őreitől, hogy hogy engedték be hozzá ezt az embert. Az őrök erre azt mondták, ők senkit nem láttak (érdekesség, hogy a pap létező személy, nemcsak hallucináció). Erre a tábornok egyiküket lábon lőtte, majd két napra bedobta egy helyiségbe – utána amputálni kellett mindkét lábát.
Hogy, hogy nem a tábornok magába szállt. Megbánta bűneit, felhagyott a katonásdival, sőt, beállt hittérítőnek, és elindult, hogy felkeresse azok családtagjait, rokonait, akiket megölt, hogy bocsánatot kérjen. Amikor a nemzetközi bíróság elkezdte a felelősségrevonást, önként vonult a bíróság elé, míg más mészárosok letagadták a legnyilvánvalóbb tetteiket is. Sőt később egykori katonáit is megpróbálta összefogni, hogy ne csatlakozzanak jobb híján más fegyveres vagy illegális alakulatokhoz, hanem próbálják meg értelmesen tölteni az idejüket. Pucérsegg tábornokból, a hírhedt gyilkosból így lett hittérítő és szociális munkás Libériában. Ha az ebola miatt nem menekült még el – avagy nem halt még bele.
