Az uniós tagországok vezetőit a Flanders Fields (Flandriai mezők) elnevezésű múzeumnál Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke fogadta. Az állam-, illetve kormányfők – köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök – ezután komor dobpergés kíséretében átvonultak a Menin Gates nevű emlékműhöz, hogy közösen leróják kegyeletüket az ypres-i csatákban elesettek emléke előtt, és ünnepélyesen hitet tegyenek a megbékélés eszméje mellett. Az emlékezés közös koszorúját Herman Van Rompuy és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke helyezte el.
Az egykori ellenségek egy oldalon
Az ünnepségen az egykori háborús vesztesek és győztesek országainak jelenlegi vezetői – köztük közvetlenül egymás mellett állva a “három nagy” képviselője, Angela Merkel német kancellár, David Cameron brit miniszterelnök és Francois Hollande francia államfő – együtt hallgatták végig a Last Post című katonai gyászzenét, amelynek dallamai 1928 óta minden nap felcsendülnek az emlékműnél. Megszakítást ebben csak az az időszak jelentett, amikor Ypres a második világáború alatt német megszállás alatt volt.
A résztvevők ezután átvonultak az emlékműnél kialakított parkba, ahol Van Rompuy emlékező szavainak elhangzása után jelképesen felavatták az eseményre készített “megbékélés padját” – mindegyik tagállami vezető egy-egy stilizált pipacsvirágot szúrt a kör alakú pad által körbevett földbe.
Flanders mezején pipacsok nőnek
A pipacs Nyugat-Európában az első világháborús elesettek emlékének felidézésére széles körben használt jelképnek számít azóta, hogy ismertté vált John McCrae kanadai alezredes lövészárokban írt verse, mely szerint “Flanders mezején pipacsok nőnek/Keresztjei közt egy temetőnek”.
Az EU-csúcstalálkozó résztvevői az emlékünnepség után Ypres-ben vacsoráznak, és a hivatalos program megfogalmazása szerint kötetlen jellegű eszmecserét folytatnak az unió előtt álló stratégiai kérdésekről. Pénteken Brüsszelben folytatják a megbeszéléseket. Ebben a nyugat-belgiumi kisvárosban – amelynek német neve Ypern – és annak környékén súlyos csaták voltak, ott alkalmaztak először katonai célra mustárgázt 1917-ben a német katonák.
