A legnagyobb veszélyek egyike a tengerszint emelkedése – magyarázta Gisela Alonso, a Környezetvédelmi Hivatal igazgatója. Ezért a hatásáról, a kockázatairól és a parti térségek sebezhetőségéről és minőségéről kutatások folynak, valamint programokat, projekteket és terveket készítenek a védelemről.
Alonso arra is felhívta a figyelmet, hogy az emberi egészség is érzékenyebbé válik, és ez nemcsak az éves középhőmérséklet, hanem a évszakok megváltozásának a számlájára is írható – írta a Prensa Latina kubai hírügynökség.
Eltűnő városok és aszályok
A Kubai Óceánkutató Intézet adatai szerint az utóbbi öt évtizedben átlagosan tíz centimétert emelkedett a tengerszint a globális felmelegedés következtében a Karib-tengeri ország körül. Az intézet kutatásai azt jósolják, hogy 122 kubai települést fenyeget a klímaváltozás, ezek el is tűnhetnek a térképről. Így több mint 9 ezer parti épület, sok strand és fürdő kerülhet víz alá.
Az éghajlatváltozás intenzívebb aszályokkal is járhat – jegyezte meg Nery Urquiza, a klímaváltozás következményei elleni küzdelem programigazgatója. Hozzátette: a tendencia a gyakoribb száraz időszakok felé mutat, különösen a keleti országrészekben, ezért az aszály elleni programok többek között a talaj javítását és az erdők visszatelepítését célozzák.
