A Peking által szeparatistának bélyegzett dalai láma az 1989. június 4-én a kínai fővárosban történtekkel kapcsolatban szólalt meg. A buddhista vezető ritkán szólal meg azóta, hogy két évvel ezelőtt visszavonult a politikától.
Bátorítani kellene Kínát a demokráciába
“Imát mondok azokért, akik a szabadságért, a demokráciáért és az emberi jogokért haltak meg” – olvasható abban a közleményben, amelyet az Initiatives for China elnevezésű, a demokráciába történő békés átmenetet sürgető washingtoni székhelyű csoport hozott nyilvánosságra.
A dokumentumban a tibeti vezető kiemelte: míg Kína hatalmas haladást ért el a világgazdaságba való integrálódásban, szerinte fontos lenne bátorítani arra is, hogy a demokrácia fősodrába lépjen.
Hátsó szándékot sejtenek
A kínai külügyminisztérium elítélte a dalai láma megállalpításait. “Mindenki számára világos, ki is az a dalai (láma) – mondta napi sajtótájékoztatóján Hung Lej külügyi szóvivő. – Nyilatkozatával hátsó szándékai vannak.” A világszerte elismerésnek örvendő 78 éves tibeti szellemi vezetőt a pekingi kommunista vezetés “veszélyes szakadárnak” tekinti, aki támogatja az erőszakot.
A dalai láma 1959-ben Indiába menekült a kínai uralom elleni sikertelen felkelés után. A tibeti emigráns kormány székhelye az indiai Dharamszalában van.
