A kommunizmus és nácizmus bűneit kutató, ügyészi jogosítványokkal is rendelkező lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) katowicei részlege csaknem nyolc évig vizsgálta a merénylet körülményeit. Az eredményeket összegző 230 oldalas jelentését az intézet a honlapján hozta nyilvánosságra a napokban – jelentette a lengyel média. A merénylet ügyében három vizsgálat is folyt. Az olasz, bolgár és török hatóságok több tucatszor kihallgatták Ali Agcát, de az olasz bíróság nem tudta bizonyítani, hogy bűntársai voltak. Ezzel szemben a lengyel vizsgálat szerint segítettek neki török és bolgár állampolgárok.
Utóbbiakat az IPN meg is nevezi: Zselju Vaszilev, Todor Ajvazov és Szergej Antonov. Agca állítólag velük hozta létre azt a bűnszövetkezetet, amelynek célja II. János Pál meggyilkolása volt. A lengyel vizsgálati eredményekben kulcsfontosságú volt az egykori keletnémet (Stasi) és bolgár kommunista titkosszolgálat dokumentumainak tanulmányozása. Az IPN vizsgálata arra a kérdésre is választ ad, miért végződött kudarccal az Agca bűntársainak megállapítására irányuló olasz vizsgálat, miért nem sikerült a mai napig megállapítani a merénylet ötletadóinak kilétét.
Az IPN 2006 áprilisában indította saját vizsgálatát, arra hivatkozva, hogy II. János Pál pápa lengyel volt, és az ellene elkövetett merényletet kommunista bűnténynek lehet tekinteni, amelynek üldözése az intézet alapvető feladata. A lengyel vizsgálat szerint a merénylet sugalmazója a szovjet titkosszolgálat lehetett. Agcát azonnal elfogták, egy olasz bíróság életfogytiglani börtönre ítélték. II. János Pál megbocsátott neki, és 1983-ban meglátogatta római börtönében. 2000 júniusában Carlo Azeglio Ciampi olasz elnök kegyelemben részesítette Agcát, akit kiadtak Törökországnak, ahol le kellett ülnie büntetését egy török újságíró meggyilkolásáért. 2006 januárjában szabadult, összesen 30 évet töltött börtönben.
