A miniszterelnök újabb szankcióként szerda reggel szakította meg az együttműködést az izraeli és a palesztin kormányzati szervek, különösen az izraeli miniszterek és minisztériumi igazgatók, valamint palesztin kollégáik között. Kivételt képeznek a védelmi minisztérium ügyei és a palesztin-izraeli béketárgyalásokon az izraeli delegációt vezető Cipi Livni találkozói a másik oldallal.
A jeruzsálemi kabinet titkára, Avihai Mandelblitt reggel a miniszterekkel folytatott telefonbeszélgetések során ismertette a kormányfő szándékát, hogy a palesztinok nemzetközi szervezetekhez forduló egyoldalú lépésére válaszul az izraeli tisztviselők állítsák le a magasabb szintű megbeszéléseket Rámalláhhal, csakis a helyszínen szükséges alsóbb szinteken tartsák ezentúl a kapcsolatot.
Az izraeli kormány a múlt héten már határozott kevésbé jelentős szankciókról, egy ciszjordániai mobiltelefonos cég új, gázai hálózatára kiadott engedélyének a befagyasztásáról, a Palesztin Hatóság tevékenységének korlátozásáról az ún. „C” területeken, ahol az oslói egyezmény szerint a zsidó állam a felelős Ciszjordániában a civil és a katonai ellenőrzésért.
Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke szerdán várhatóan az Arab Ligához fordul kairói tárgyalásain politikai és gazdasági támogatásért az izraeli büntető lépések ellenében. A palesztinok elsősorban a vámbevételek visszatartásától tartanak, ugyanis a palesztin önkormányzatiságról kötött 1993-as oslói egyezmény szerint Jeruzsálem gyűjti be számukra havonta mintegy százmillió dollár (kb. 22 milliárd forint) értékben az importra kirótt vámjövedelmeket, és főként abból fizetik az állami szervek működését.
Abbász április elején kezdeményezte a Palesztin Hatóság felvételét az ENSZ tizenöt szervezetébe és egyezményébe, miután Izrael nem engedte szabadon az oslói egyezmény előtt letartóztatott palesztin rabok negyedik csoportját, amire pedig a békefolyamat tavaly júliusi újraindításakor kötelezte magát.
