Az Eurasia Group nevű globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport szakértőinek helyzetértékelése szerint az Oroszország elleni nyugati szankciók kiterjesztése jelentősen emeli annak a kockázatát, hogy Moszkva rövid távú földgázszállítási korlátozásokkal igyekszik politikai befolyást gyakorolni a válság fejleményeire.
A ház felidézi, hogy Oroszország jelenleg évente 110 milliárd köbméter földgázt szállít Ukrajnán keresztül, ebből hozzávetőleg 30 milliárd köbméter illeti Ukrajnát, a többi az európai export.
Számos olyan forgatókönyv felvázolható, amely akár a szankciók, akár az ukrajnai válság elfajulása miatt az orosz földgázszállítások elakadásához vezethet a következő hetekben. A legvalószínűbb ezek közül az, hogy az orosz Gazprom földgázcég részben vagy teljesen leállítja az Ukrajnába irányuló exportot fizetési hátralék címén.
Ukrajna ebben az esetben valószínűleg az európai exportra szánt mennyiséget csapolná meg. Oroszország szempontjából ennek jelentőségét az adná, hogy ez feltehetően éket verne az új kijevi kormány és Európa közé – fejtegetik elemzésükben az Eurasia szakértői.
A ház szerint ugyanakkor e forgatókönyv is csak szűk földrajzi és időbeni kiterjedésű szállítási korlátozásokat valószínűsít, ha ugyanis Oroszország teljesen leállítja európai földgázexportját, ez az Európával kialakult feszültségek drasztikus éleződéséhez vezetne. Egyelőre az Európán belüli nézeteltérések szabnak határt azoknak a szankcióknak, amelyek az Európai Unió részéről várhatók. A szankciókkal szembeni ellenérzések az Oroszországgal “masszív” gazdasági és energiaszállítási kapcsolatokat fenntartó Németországban, valamint Dél-Európában a legerősebbek.
Az Európába irányuló orosz földgázexport teljes leállítása nyomán azonban valószínűleg a jelenleginél sokkal nagyobb lenne az európai támogatottsága az Oroszország elleni súlyos gazdasági szankcióknak – vélekedtek az Eurasia Group londoni elemzői. Más nagy londoni házak szakértői ugyanakkor – éppen Európa sérülékenysége miatt – egyelőre nem tartanak valószínűnek ilyen jellegű kiterjedt szankciókat.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzőstábja legutóbbi helyzetértékelésében az európai és az amerikai érdekkülönbségeket emelte ki, kimutatva: az Európai Unió és Oroszország kereskedelmének értéke tizenötszörösen haladja meg az amerikai-orosz kétoldalú kereskedelemét, az uniós bankok oroszországi kitettsége az 5,5-szerese az amerikai bankokénak, emellett az EU – az Egyesült Államoktól eltérően – nagymértékben függ az orosz földgázszállításoktól.
Oroszországnak ugyanakkor csaknem 500 milliárd dolláros devizatartaléka van, amely háromszorosan fedezi a rövid távon lejáró külső orosz adóssághányadot, és Oroszország adja a világkereskedelembe bekerülő nyersolaj 13 százalékát. Mindezek alapján a Morgan Stanley londoni elemzői szerint a gazdasági jellegű szankcióknak nem lenne gyors hatásuk.
A ház azt egyértelműen valószínűtlennek tartja, hogy a szankciók érintenék az orosz export kétharmadát adó nyersolaj- és földgázszállításokat. Ennek az exportnak a leállítása ugyanis szűkítené az ellátási forrásokat és megemelné a világpiaci árakat, ami a fogyasztóknak nagyobb károkat okozna, mint az exportőröknek. Oroszország a globális energiahordozó-piacon “túlságosan nagy játékos” ahhoz, semhogy “ki lehessen állítani” – fogalmaztak a Morgan Stanley stratégái.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőinek véleménye szerint az EU megteheti, hogy belső energiapiaci versenyszabályozóit érvényesíti a Gazprommal szemben is. Ez hátráltatná az orosz Déli Áramlat vezetékrendszer teljes kiépítését Dél-Európa felé, és az Északi Áramlat kiterjesztését Észak-Európa irányába. Ez az intézkedés hosszú távon káros lehet Oroszország földgázexportjára és a Gazprom üzleti eredményeire, az ilyen jellegű szankciók azonban “rendkívül valószínűtlenek”, mivel jelentős károkat okoznának Európának is – vélekedtek a cég londoni elemzői.
