A Santa Cruz-i El Deber című lap internetes oldala szerdán fényképet is közölt, amelyen Marcelo Soza, a per volt ügyésze a brazil szövetségi rendőrség egyik épületének kapujában látható. A bolíviai főügyész azt közölte, hogy nem tudják, hol tartózkodik Soza, akit zsarolással gyanúsítanak, mert állítólag pénzt kért több személytől, hogy levegye őket a terrorista ügyben a gyanúsítottak listájáról.
A lap egy másik cikke egy Sozának tulajdonított, Brazíliában tett vallomás egy részletét közli, amelyben a volt ügyész arra panaszkodik, hogy politikai üldöztetés áldozata lett, noha csak a hazáját szolgálta. “A kormány éveken át bátorította a vizsgálataimat a terrorista ügyben, és különböző dolgokra kért, de most üldöz… Az életem Bolívia bármely börtönében veszélyben lenne” – írta.
Soza azt állítja, hogy a kormány hatóságai “sok alkalommal jogsértő nyomozati cselekedeteket kértek tőle, de ő ennek mindig ellenállt. Az is kérték tőle, hogy vonjon be az ügyben olyan Santa Cruz-i (ellenzéki) vezetőket, akik ellen nem voltak bizonyítékok”.
“Ezek a hatóságok, amelyek ma hallgatnak, tegnap azt kérték, hogy működjek együtt velük a politikai céljaik elérésében” – vádolta meg Soza a meg nem nevezett hatóságokat, amelyeknek a közbelépése szerinte “eltorzította a nyomozást”. “Ez a fizetség? Aljasul kihasználtak politikai céljaik érdekében, és most az igazságszolgáltatás kezére adnak, amelynek egyetlen célja az, hogy elpusztítson” – írta a dokumentum szerint.
Soza mindenért másokra hárította a felelősséget. “Nem az én felelősségem, hogy túlkapások történtek a Las Américas szállodában, ahol meghalt három európai állampolgár. Ez azoknak a hatóságoknak a felelőssége, amelyek végrehajtották az akciót, s amelyek soha sem konzultáltak velem” – közölte.
Ebben a szállodában lőtték le kommandósok 2009. április 16-án hajnalban a bolíviai születésű, bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi Szovátáról való Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert.
A volt ügyész szerint a szállodában keletkezett bizonyítékok (el)kezeléséhez sem volt köze, ő csak a szakemberektől kapott boncolási adatok és ballisztikai vizsgálatok és más bizonyítékok alapján folytatta a munkáját.
Az évek óta húzódó ügyben rengeteg ellentmondás került napvilágra, és az is felmerült, hogy az egészet a bolíviai titkosszolgálatok rendezték meg. Az akkoriban hatályos törvény szerint a vizsgálati fogság másfél évig tarthatott volna, ezt a törvényt módosítva három évre emelték, és lassan az ötödik év is eltelik, de a vádlottakat, köztük Tóásó Elődöt nem helyezik szabadlábra.
