A végkifejlet nem a kivonulás lesz az euróövezetből, hanem a nagy visszatérés a versenyképes, gyarapodó országok közé – mondta Antonisz Szamarasz görög kormányfő a Bild című német lapban hétfőn közölt interjúban.
Hat fájdalmas év
A politikus kiemelte, hogy míg korábban a Grexit (Görögország távozása az euróövezetből) volt a görög válságot magyarázó elemzők hívószava, most már mindenki a Grecovery-ről, a görög gazdaság talpra állásáról beszél.
“A recesszió hat fájdalmas éve után napról napra jobb a helyzet” – mondta a görög miniszterelnök. A költségvetés elsődleges – adósságszolgálati kötelezettségek nélkül számolt – egyenlege többletet mutat, és évtizedek óta először nem deficites a külkereskedelmi mérleg, ami nemcsak a recesszióból fakadó importcsökkenés következménye, hanem a versenyképesség javulása révén felfutó export eredménye is – mondta Antonisz Szamarasz.
A következő lépés a gazdasági növekedés beindítása és a munkahelyteremtés – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a jelek bíztatóak, hiszen az utóbbi hónapokban egy sor nagy nemzetközi cég hajtott végre vagy jelentett be fejlesztéseket, és tavaly minden korábbinál több turista látogatott az országba.
Comeback német segítség nélkül
Görögország január elején átvette az Európai Unió soros elnökségét, ami “újabb erőt ad a görög comebackhez”, a nagy visszatéréshez – mondta Antonisz Szamarasz. Athén a “több és jobb Európáért küzd partnereivel” – emelte ki.
Arra a felvetésre, hogy a német pénzügyminisztériumban újabb támogatási programot terveznek, hangsúlyozta, hogy nincs szükség harmadik segélyprogramra. A reformok lassú haladását kifogásoló uniós bírálatokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy a 2013-ban a mentőhitelekért cserébe elvégzendő reformok 76 százalékát teljesítették, így komoly elmaradásról nem lehet beszélni.
Arra kérdésre, hogy vásárolna-e görög államkötvényt, Szamarasz a legnagyobb példányszámú német lapnak azt mondta, hogy a görög állampapír jelenleg a legjobb befektetések egyike.
Mentették a methetőt
Görögország 2011 óta, két csomagban, összesen 240 milliárd eurónyi mentőhitelt kapott a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), az Európai Központi Banktól (EKB) és az Európai Bizottságtól, a magánhitelezők – főképp kereskedelmi bankok – pedig lemondtak a görög államadósságból nekik járó 206 milliárd euró majdnem feléről. Görögország a mentőhitelek 90 százalékát már fölvette.
Az euróövezeti tagország gazdasága az idén várhatóan növekedésnek indul, de a hazai össztermékhez (GDP) mért államadósság továbbra is rendkívül nagy, 176 százalékos.
