“Az emberek azért vonultak utcára, hogy gyökeresen megváltoztassák az országban kialakult helyzetet. Azt mondani nekik, hogy szabadon engedünk benneteket, ha hajlandók vagytok hazamenni, ez elfogadhatatlan” – szögezte le az Ütés (Udar) párt vezetője újságírók előtt.
Fotó: MTI
Második napja próbálnak a kormánypárti és az ellenzéki parlamenti képviselők egy kompromisszumos amnesztiatörvényben megállapodni, egyelőre sikertelenül. Klicsko megismételte azt a korábbi kijelentését, miszerint az emberek csak akkor fogják elhagyni a Majdant (a kijevi Függetlenség terét), ha teljesen átalakul a vezetés, az állam irányításának rendszere. “Önmagában a büntetőjogi felelősségre vonás alóli mentesítésük, az amnesztia nem elegendő” – jelentette ki Klicsko.
A vezetés az amnesztia előfeltételéül szabta, hogy a tüntetők hagyják el az általuk megszállt hivatali épületeket, az utcákat és köztereket.
Vikingek a Majdanon
A Majdanon eközben bejelentették, hogy nemzeti gárdát alapítottak a tüntetések önvédelmi egységeiből, kozákokból, valamint a Hrusevszkij utcai összecsapásokban részt vevő Jobboldali Szektor nevű szerveződés tagjaiból. Első osztagukat, a “Vikingek” névre keresztelték. Az egyik ellenzéki szervezet valamivel később beleegyezett abba, hogy elhagyja az általa elfoglalt agrárminisztériumi épületet.
A belügyminisztérium közlése szerint Kijevben előző nap a második rendőr vesztette életét, akit ismeretlen tettesek mellkason lőttek. A hatóságok kapcsolatba hozták a rendőr halálát a Kijevben zajló ellenzéki tüntetésekkel.
A volt elnök közvetítene
Leonyid Kravcsuk volt ukrán elnök felajánlotta, hogy közvetít a vezetés és az ellenzék között. Ukrajna első rendszerváltás utáni államfője felszólította a parlamenti képviselőket, hogy felelősséggel kezeljék az országban kialakult helyzetet és állítsák meg az állam irányíthatatlanná válásának folyamatát.
Kravcsuk tavaly decemberben széles körű kerekasztal-megbeszéléseket szervezett a volt elnökök, a jelenlegi vezetés, az ellenzék, a tüntetők és a társadalmi szervezetek képviselőinek részvételével, az akkori kezdeményezés azonban nem vezetett eredményre.
A hadsereget is bevetnék?
Arszenyij Jacenyuk ukrán ellenzéki pártvezető szerint nem került le a kijevi hatalom napirendjéről a rendkívüli állapot bevezetése. “Az erőszak alkalmazásának forgatókönyvét nem vették le a napirendről. Ez létezik. Ma olyan információ jelent meg, hogy a katonai alakulatokhoz eljutatták Janukovics elnök üzenetét az alkotmányos rend helyreállításának szükségességéről, más szavakkal arról, hogy a katonaság támogassa a hivatalban lévő elnököt” – mondta a Haza párt vezetője egy kijevi televíziónak.
Jacenyuk szerint amennyiben az elnök a rendkívüli állapot bevezetéséről szóló rendelet aláírását választja, azzal “szentesíti a vérontást és az ország megsemmisítését”.
Janukovics hatalmon maradna
James Clapper amerikai nemzeti hírszerzési igazgató helyzetelemzése szerint Viktor Janukovics ukrán elnöknek feltett szándéka, hogy hatalmon marad és vélhetően megfélemlítéshez, valamint törvénytelen eszközökhöz folyamodhat, hogy bebiztosítsa a 2015-ben esedékes újraválasztását – jelentette Pogár Demeter, az MTI tudósítója Washingtonból.
“A politikai fejleményeket Ukrajnában továbbra is a népharag és a Janukovics-kormánynak a hatalommal való visszaélésével szembeni ellenállás fogja alakítani” – vélekedett Clapper a szenátus hírszerzési bizottságának ülésén.
Bírálta Oroszországot szerdán Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára, amiért Moszkva nyomás gyakorolt az ukrán vezetésre azért, hogy ne írja alá a társulási megállapodást az Európai Unióval. A tüntetőkkel szembeni ukrán rendőri erőszakra utalva Rasmussen jelezte: a NATO “minden túlzott erejű fellépést elítél” és arra kérte a kijevi kormányt, hogy a párbeszédre törekedjen az ellenzékkel.
Merkel: Ne legyen vagy-vagy helyzet
Angela Merkel német kancellár szerdán a berlini parlament alsóházában azt mondta, az Európai Unió továbbra is nyitott arra, hogy megkösse a társulási szerződést Ukrajnával. Hozzátette ugyanakkor: el kell kerülni a “vagy-vagy helyzet” kialakulását, nem szabad Ukrajnát végérvényes döntésre kényszeríteni arról, hogy elindul-e az uniós integráció útján.
Az orosz kormány eközben jelezte, hogy Oroszország megvárja az új ukrán kormány megalakulását a pénzügyi-energetikai segítségnyújtás teljesítésével. Dmitrij Medvegyev miniszterelnök szerint csak abban az esetben lesz értelme az ígért segítségnyújtást teljesíteni, ha Moszkva tudja majd, “milyen gazdasági irányvonalat követ az új ukrán kormány, kik vesznek részt benne, és milyen szabályokhoz tartják magukat”.
Moszkva összesen 15 milliárd dollár (jelenlegi árfolyamon mintegy 3400 milliárd forint) értékben tervezett ukrán eurókötvényeket vásárolni, ebből eddig egy hárommilliárd dolláros vásárlás teljesült. A Kreml az Ukrajnának szállított földgáz árát is jelentősen csökkentette.
