A nyilatkozat tanúsága szerint Málta úgy módosítja az erről szóló törvényt, hogy a jövőben csak akkor lesz kiadható a honosítási okirat, amely a máltai állampolgárságot igazolja, ha a kérelmező előtte legalább egy évig ténylegesen Máltán él.
A vitatott tervet Málta munkáspárti kormánya egyedi befektetői programnak keresztelte el, lényege pedig az lett volna, hogy bárki, aki fizet 650 ezer eurót (csaknem 200 millió forint), az minden további feltétel nélkül azonnal máltai és ezzel együtt uniós állampolgárságot kapna, amivel gyakorlatilag az unión kívüli milliárdosok letelepedési jogosultságot és minden uniós polgárral azonos jogokat vásárolhattak volna az EU-ban, beleértve a szabad mozgáshoz és munkavállaláshoz való jogot is.
A közleményben az Európai Bizottság üdvözli Málta módosítási szándékát mint “jóhiszemű” és az “őszinte együttműködés” szellemében meghozott döntést. A közlemény szóhasználata azért különösen fontos, mert a bizottság eleinte nem foglalt állást a kérdésben, azt ugyanis minden tagállamnak szuverén joga eldönteni, hogy milyen feltételek alapján kinek ad állampolgárságot.
Később viszont a brüsszeli testület arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha Málta egyszerűen pénzért árulja az állampolgárságot, az pont az uniós szerződés egyik alapelvével, a tagállamok közötti őszinte együttműködéssel lehet ellentétes.
