Nagyvilág

„Az antiszemitizmus ma is kísérti Európát”

Az antiszemitizmus európai erősödéséről ír csütörtöki blogbejegyzésében Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa. Magyar példát is hoz.

Nils Muiznieks felidézte, hogy tavaly a magyar parlamentben Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő a “nemzetbiztonságra fenyegetést jelentő” zsidók összeírásáról beszélt. A 47 tagállamot tömörítő, strasbourgi székhelyű páneurópai szervezet lett ombudsmanja szerint ez “a nácizmust kísértő emlékeit idézte fel”.

A politikus emellett arra is emlékeztet, hogy Romániában a hatóságok kénytelenek voltak megbírságolni egy tévécsatornát, miután az antiszemita szövegű karácsonyi dalt sugárzott. Muiznieks arra is kitér, hogy a francia hatóságok a Twitterhez fordultak segítségért az antiszemita bejegyzések szerzőinek azonosítása érdekében.

A biztos felidézi az EU Alapjogi Ügynökségének 2012-ben készült felmérését, amely szerint a nyolc tagállamban megkérdezett zsidók az antiszemita jelenségek erősödéséről számoltak be az elmúlt 5 év során.

Nem válhat megszokottá

“Sok európai országban növekvő probléma az antiszemita rigmusok és köszöntések skandálása futballmeccseken” – teszi hozzá Muiznieks.Az ET-biztos arra az álláspontra helyezkedik, hogy az állami szerveknek nem szabad tűrniük, hogy az ilyen megnyilvánulások hétköznapivá, megszokottá, triviálissá váljanak.

“Szem előtt kell tartani, milyen fenyegetést jelentenek a demokráciára azok a tettek, amelyek célja az egyenlőségnek, a vélemény, a lelkiismeret és a vallásgyakorlás szabadságának megtagadása” – húzza alá a biztos, kiemelve, hogy az európai országoknak fel kell venniük a harcot az antiszemitizmus ellen, máskülönben az abból fakadó gyűlölet-bűncselekmények áldozatai a jövőben sem tesznek majd feljelentést, az esetre nem derül fény, az elkövetők pedig büntetlenül megúszhatják.

“A tagállamok politikai vezetőinek határozottan el kell ítélniük minden antiszemita megnyilvánulást vagy támadást, azt a világos üzenetet küldve, hogy ez a gyűlölet elfogadhatatlan és szigorú büntetést von maga után” – hangoztatja bejegyzésében a politikus, aki az antiszemita bűncselekmények pontos dokumentálása mellett is állást foglal. Muiznieks szerint azok az országok, amelyek ezt még nem tették meg, meg kell erősíteniük törvénykezésüket, hogy a holokauszt nyilvános tagadása vagy relativizálása hatékonyan büntethető legyen.

A biztos arra is felhívja a figyelmet, hogy a technológia fejlődésével párhuzamosan az interneten megjelenő antiszemitizmus ellen is fel kell lépni. Nils Muiznieks amellett száll síkra, hogy a tagállamoknak hatékonyabb küzdelmet kell folytatniuk a tudatlanság és az intolerancia ellen szisztematikus, folyamatos oktatással, amelynek a holokauszt történetére is ki kell terjednie.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik