William Hague a skóciai Glasgow-ban taglalta a nehézségeket és ismertette a brit kormány legújabb elemzését arról, hogy milyen következményekkel járhat, ha a szeptember 18-ra tervezett skót népszavazás eredményeként Skócia távozik az Egyesült Királyságból és 307 év után teljesen független állammá válik. Ez esetben – Hague megfogalmazása szerint – “rögvest ingatagabbá és drámaibbá válna a világ”. A brit külügyminiszter nemcsak hosszúnak, hanem bizonytalan kimenetelűnek is jövendölte a tárgyalásokat egy független Skócia és az EU között a skót tagfelvételről.
Hague beszédében hangsúlyozta: a skót embereknek világosan látniuk kell, hogy ha Skócia elhagyja a brit királyságot, akkor újra kell folyamodnia az EU-tagságért.
A brit külügyminiszter kitért egy sor elemzési eredményre, amelyek mind amellett szólnak, hogy Skócia maradjon az Egyesült Királyság része. Megemlítette egyebek közt a brit diplomáciai hálózat nyújtotta előnyöket.
“Skócia egymagában kevésbé kapcsolódna a mind szorosabban összefonódó világhoz, kevésbé lenne képes érvényre juttatni érdekeit a világgazdaságban, melynek szereplői egyre ádázabban küzdenek egymással” – mondta Hague megjegyezve, hogy Nagy-Britannia 267 külképviseletet tart fenn összesen 14 ezer fős stábbal.
A brit kormány határozottan ellenzi Skócia függetlenné válását, fennen hangoztatva, hogy az államközösségnek kölcsönös előnyei vannak, és Skóciának a függetlenedése utánra szóló tervei – így például a “fontos” valutaunió megtartása Nagy-Britanniával – irreálisak, nemzetgazdasága ingataggá válhat.
Egy nappal korábban hasonló szellemben és figyelmeztető hangvétellel beszélt a témáról egy interjúban David Lidington, a brit külügyminisztérium miniszteri rangú EU-ügyi államtitkára.
