Évente legfeljebb 75 ezer külföldi EU-állampolgár települhetne le Nagy-Britanniában a brit kormány vasárnap kiszivárgott legújabb tervezete alapján. A The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap által megszerzett bizalmas belügyminisztériumi jelentés szerint magasan képzett munkavállalók még a nyugat-európai EU-társállamokból, Németországból, Hollandiából, Ausztriából is csak akkor telepedhetnének le Nagy-Britanniában, ha már van állásajánlatuk, az alacsonyabb képesítésűek pedig csak olyan állásokat tölthetnének be, amelyek szerepelnek a hiányszakmák országosan összeállított listáján.
A The Sunday Times által látott belügyminisztériumi tervezet alapján a külföldi EU-tagállamokból érkezők nagy-britanniai tartózkodásuk első öt évében nem igényelhetnének adókedvezményeket és egyéb kedvezményes juttatásokat, egyes állástípusokat a kormány “nemzeti preferencia” alapján brit állampolgároknak tartana fenn, emellett általánosan korlátozná a munkaerő-beáramlást az új, szegényebb EU-tagállamokból addig, amíg azok hazai összterméke (GDP) el nem éri a brit GDP-érték 75 százalékát.
Nyomós okok
A brit belügyminisztérium 32 oldalas tanulmánya szerint – amely a szabad munkaerő-áramlás nagy-britanniai hatásait összegzi – a korlátozatlan beáramlás politikáját szervezett bűnözői hálózatok kábítószer- és embercsempészetre használják ki, és a nyitott uniós határok alapelve a brit utcákon megjelenő koldusok, hajléktalanok számának “drámai” emelkedéséhez is vezetett. Emellett e politika ösztönzi a “kedvezmény-turizmust” is, megterheli a brit közszolgáltatási rendszert és “társadalmi feszültségeket szít” a helyi közösségekben – olvasható a The Sunday Times által ismertetett jelentésben.
A tanulmány szerint jelenleg 121 ezer külföldi EU-állampolgár igényel szociális juttatást Nagy-Britanniában. A jelentésből kiderül az is, hogy tavaly csak a londoni Westminster kerületben 292 személyt vettek őrizetbe koldulásért; közülük 207 román állampolgár volt.
Nagy-Britanniában – főleg a román és a bolgár állampolgárokkal szembeni korlátozások januári lejártának közeledtével – egyre fajsúlyosabb belpolitikai vitatémává válik a bevándorlás szabályozása, és a konzervatív-liberális brit kormánykoalíció sorra jelenti be a szigorítási terveket.
Első 3 hónapban semmi támogatás
David Cameron miniszterelnök nemrég a Financial Timesnak írt cikkében vázolta részletesen a külföldi EU-munkavállalók szociális ellátásának szigorítására tervezett kormányzati lépéseket. Ezek között szerepel, hogy a többi uniós országból érkezők a jövőben nagy-britanniai tartózkodásuk első három hónapjában nem igényelhetnek álláskeresőknek járó, anyagi jellegű szociális juttatásokat. Ha ilyen támogatásra az első három hónap után is szükségük van, legfeljebb hat hónapig részesülhetnek e támogatásokban. A kolduláson ért uniós állampolgárokat egy évre kitiltanák Nagy-Britanniából.
A brit munka- és nyugdíjügyi minisztérium a minap azt jelentette be, hogy megfelelő angol nyelvtudást kell igazolniuk ezentúl a Nagy-Britanniában munkát vállaló külföldieknek ahhoz, hogy bizonyos jövedelemkiegészítő szociális támogatásokat igénybe vehessenek.
London a szigorítási tervek miatt máris komoly konfliktusba keveredett az EU-bizottsággal és személyesen Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztossal, akinek nemrégiben elhangzott bíráló kijelentéseit éles ellenkritikák fogadták brit politikusok és a brit sajtó részéről is.
