Gyakorlatilag teljhatalommal ruházta fel a venezuelai elnököt a parlament: a törvényhozók helyi idő szerint kedden a szükséges kétharmados többséggel döntöttek arról, hogy a szocialista párti Nicolás Maduro elnök rendeletekkel kormányozhatja az országot.
A felhatalmazás egyelőre egy évre szól, és azt jelenti, hogy a Hugo Chávez örökébe lépett Maduro a kongresszussal való konzultációk nélkül hozhat rendeleteket.
A döntés nem okozott meglepetést. Maduro egy hónappal ezelőtt kérte a törvényhozást hatalmi jogköreinek kiszélesítésére. A parlamenti felhatalmazás lehetővé teszi számára, hogy fellépjen az általa a gazdaság szabotálásával vádolt “burzsoá” üzletemberekkel, illetve a “parazita” ellenzékkel szemben.
Ugyanezt a taktikát négy ízben is alkalmazta Maduro elődje, Hugo Chávez, aki 2013 márciusában bekövetkezett haláláig 14 éven keresztül állt az olajban gazdag latin-amerikai ország élén. Chávez ekkor elnöki rendeleteivel jelentős mértékben kiszélesítette a gazdaság feletti állami ellenőrzést.
A parlamenti szavazás előestéjén a Maduro vezette szocialista kormány több intézkedéssel lényegében már jelezte, hogy a rendeleti úton való kormányzás során mi várható. A hatóságok állítólagos árfelhajtás vádjával több mint száz “burzsoá” üzletembert vettek őrizetbe, ellenőrzésük alá vontak elektronikai üzleteket és vállalatoknál hajtottak végre rajtaütéseket.
Maduro felszólította honfitársait, hogy bojkottálják “a burzsoá sajtót”, amely – mint fogalmazott – támogatja az őket kirabló korrupt kereskedőket. Azt hangoztatta, hogy a burzsoá sajtó a forradalmi kormány ellen gazdasági háborút folytató ellenzék eszköze. Bejelentette azt is: olyan törvényt kezdeményez, amely 15 és 30 százalék között szabja meg az üzletemberek lehetséges hasznát.
Az ellenzék tiltakozott az elnöki jogkörök kiszélesítése ellen. Úgy értékelte, hogy mindez tovább gyengíti a jogrendet a súlyos gazdasági nehézségekkel küszködő országban.
