„Azt hiszem, meg kell értenünk végre, hogy az iszlám világot megosztó vallási ellentét mindannyiunk számára veszélyt jelent. (Ez az ellentét) a legsúlyosabb biztonsági fenyegetés nemcsak a régióra, hanem az egész világra nézve. (…) Mindannyiunknak együtt kell működnünk a vallási kérdésben, a Szíriával kapcsolatos nézeteltéréseinktől függetlenül. (…) Senkinek sem szabad szítania a vallási erőszak tüzét” – mondta Mohammad Dzsavád Zarif. Az iráni külügyminiszter meg nem nevezett szunnita vezetőket vádolt félelemkeltéssel, a vallási erőszak tüzelésével.
Szaúd-Arábia és más szunnita országok ugyanakkor Iránt vádolják azzal, hogy felekezeti erőszakot szít – tette hozzá a BBC. Habár az iszlám két fő ága közti ellentétek több mint ezer éve mindennaposak a Közel-Keleten, a közelmúltban és különösen a 2003-as iraki háború óta minden eddiginél rosszabbra fordult a helyzet. A szunnita-síita ellentét a szíriai polgárháborúban is egyre hangsúlyosabb: a síita Irán és a libanoni Hezbollah csoport a szíriai elnököt, a szunnita Perzsa-öböl menti államok és Törökország a Bassár el-Aszad ellen harcolókat támogatják.
Szintén vallási alapokon nyugszik az al-Kaida közel-keleti tevékenysége, a szunnita terrorszervezet hitetleneknek tartja a síitákat, le akar számolni velük. Irakban idén már mintegy 6500 ember halt meg vallási indíttatású támadásokban. Amerikai sajtóértesülések szerint Teherán a színfalak mögött jelentős szerepet játszik a szíriai polgárháborúban, olyannyira, hogy egyesek szerint kizárólag az iszlám köztársaság közbelépése miatt nem omlott csak össze a rezsim. Zarif kijelentése megfigyelők szerint a reformistának tartott Haszan Róháni iráni elnök békülékenyebb külpolitikai retorikájának része, amivel javítani próbálja országa és a külvilág kapcsolatait.
Megállapodott Irán és a NAÜ
Ennek része lehet, hogy az iráni atomprogrammal kapcsolatos kérdések tisztázását célzó és az ellenőrzések menetrendjét tartalmazó közös nyilatkozatot írt alá Teheránban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) és az iráni atomügynökség vezetője. A NAÜ főigazgatója közölte: a hatpontos megállapodás révén lehetővé válik az, hogy a szervezet ellenőrei felkeressék az araki nehézvizes atomlétesítményt és a gacsini uránbányát. Amano Jukija az iráni állami tévében is közvetített sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a következő három hónapban gyakorlati intézkedéseket tesznek a megállapodás végrehajtásáért. A közös nyilatkozat ugyanakkor nem tesz említést a parcsini létesítményről, ahol a NAÜ gyanúja szerint atomfegyverek gyártásával összefüggő tevékenység folyik.
Irán nem felejt
Előzőleg Franciaországot és külügyminiszterét ostorozta hétfőn az iráni sajtó, amiért az iráni atomprogramról szóló genfi tárgyalások megállapodás nélkül zárultak. A Tehran Times című lap azt írta, hogy Franciaország genfi viselkedésével “tönkretette a róla kialakult képet”. A Hafte-Szobh címlapján arra figyelmeztetett, hogy “az irániak nem fogják ezt önnek elfelejteni, Fabius úr”. A lap szerint iráni internetezők “ostrom alá vették” Fabius Facebook-oldalát, ahol egyebek mellett Izrael és Szaúd-Arábia bábjának nevezték a francia minisztert. Az Iran Daily úgy értesült: több iráni üzletember úgy döntött, “felülvizsgálja” francia partnerekhez fűződő kapcsolatait, és “a bizalomra inkább méltó” üzlettársakat próbál keresni.
Kerry Izraelt nyugtatja
Az amerikai külügyminiszter szerint viszont egységes álláspontot képviselt a Hatok néven emlegetett országcsoport az iráni atomprogramról folytatott genfi tárgyaláson. Teherán nem tudta elfogadni a megállapodástervezetet – közölte John Kerry hétfőn Abu-Dzabiban. „A franciák aláírták, mi is aláírtuk. Egység volt (a Hatok között), de Irán nem tudta elfogadni (a megállapodást)” – mondta Kerry. A maratoni tárgyaláson az Egyesült Államok, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország és Németország képviselői próbáltak dűlőre jutni Iránnal.
Az amerikai külügyminiszter szerint túl koraiak Benjámin Netanjahu félelmei. Az izraeli miniszterelnök történelmi hibának nevezte az esetleges megállapodást Iránnal. „A tiltakozás ideje akkor jön el, ha már látni, miről szól (a megállapodás), nem akkor, amikor azon fáradozunk, hogy kiderítsük, mik a lehetőségek. Biztosak vagyunk abban, hogy amit csinálunk, az képes hatékonyabban megvédeni Izraelt és nagyobb biztonságot adni.” Az Egyesült Államok folyamatosan egyeztet Izraellel az iráni atomprogramról. John Kerry szerint a múlt heti maratoni genfi tárgyaláson még nem kezdődött meg “a végjáték”, az csak az első lépés volt egy hosszabb alkufolyamatban.
A tárgyaláson a Hatok urándúsításának korlátozására próbálták rávenni Iránt, amely cserébe az ellene hozott – súlyos károkat okozó – nemzetközi gazdasági szankciók egy részének feloldását akarta elérni. Az új iráni vezetés békülékeny hangneme és az állítólagos előrelépések ellenére azonban nem sikerült áttörést elérni a kérdésben. A Hatok és Irán képviselői legközelebb november 20-án ülnek össze, hogy folytassák a tárgyalásokat.
